|
== Költészetének néhány sajátossága ==
Leopardi költészetébenköltészete iskettős: egyrészről tudatosan és radikálisan szakított a hagyományos verselési formákkal és elképzelésekkel, amellyel(stilisztikai azújdonság), amásrészről célja,nagyon hogyis visszaadjahatározott anyelvi verselésortodoxia egzisztenciális rangjátjellemzi, hogyamelyet aegyfajta költészetbenakadémikus ésfelfogásként ais költészetenértékelhetünk. keresztülEz azmás embernyelvekre találkozhassontörténő aátültetését realitásrendkívül azonmegnehezíti. vonásaival,Nyelvi amelyekarchaizmusa aés mindennapiságlatinizmusa mögéazonban bújnak.nem Enneköncélú, egyik elemehanem a ''költőiszavak térnek''ősi tudatosértelmének, felbontása.primitív Leopardijelentésének költészetemegőrzését nemszolgálja zárta körökben,jelenben. hanemEbbe egyirányúa térasszociációkbanköltői mutatkozikfelfogásba meg,illeszkedik mutatbe rá Emilio Peruzzi. Aa költői térnek atudatos geometriaifelbontása, téra mélységébenstrófák valóbelső feloldásánakfelosztásának eredményetörlése, hogyvalamint aza érzésekrímek ésfokozódó azleépítése. egyediA pillanatokváltozásokkal uraljákaz a vers egészétcélja, gyakran összefüggések nélkül. Ezáltalhogy a mulandóköltemény pillanatok,szintaktikai érzésekmozgásai válnakteljesen a végtelenszabadon enigmájáváérvényesülhessenek. Ezt szolgálják verseiben aza [[enjambement]]-okkülönféle használata,verstani amelyeknekeszközök azon túlhasználata, hogya értelem[[szemantika]]i teremtőtöbbértelműség szerepe van, sokszor egymással ellentétes minőségek egymásba tartozását fejezik kikijátszása. MindeztMindez erősítikélesen azszembeállította [[oximoron]] ésőt a [[khiazmusVincenzo Monti]] retorikaiűzte formáinakköltészettel alkalmazása,és a szemantikai többértelműség kijátszása verseibenromantikusokkal. Leopardi a meghatározatlanságra és a definiálatlanságra épít (az illúziók tudatos létrehozására), ezért hiányoznak verseiből az erős kontúrok és egyértelmű karakterek. Ez összefüggésben van Leopardi elméletével a szépről és az örömről, illetve azzalvalamint a filozófiaivégtelen állásponttalillúziójáról, amely a franciadolgok igaz dekonstrukciótszemléletének idézirésze. ''"Mondhatjuk (de csak megnevezés kérdése), hogy az én rendszerem nem rombolja le az abszolútumot, hanem megsokszorozza; azt rombolja le, ami abszolútnak tartja önmagát, s azt teszi abszolúttá, amit relatívnak neveznek. Lerombolja a mindentől független és mindent megelőző jónak és rossznak, igaznak és hamisnak, tökéletesnek és tökéletlennek az absztrakt ideáját; ám minden lehetséges létezőt tökéletessé tesz, önmagábanönmagukban tökéletessé, amelyek önmagukban hordozzák ennek a tökéletességnek az okát, s hogyés éppen ebben a mivoltukban vannak és léteznek. Tökéletesség, függetlenül bármilyen értelemtől és külső szükségszerűségtől, bármilyen preegzisztenciától." (Zib. 1792-1793)'' AzVagyis idézetköltészete résza talánvégesben, jobbanszubjektív megvilágítjaélményekben költészetét,és amelyérzésekben mutatja meg és föl a végesbenvégtelen mutatjalehetőségét. megCélja aza örökkévalót,szöveg amelybenteljes metaforizálásával az életabsztrakt lélekkéés transzformálódik.elvont Aértelmek ritmuskonkretizálása, ésvalóságossá tétele, a rímek,jelentés melyradikalizálása utóbbitabban G.az Ficaraértelemben, Leopardihogy gyengéjéneka nevezett,szavak szinténősi fontostartalmát szöveg-felszínre éshozza. értelemteremtőEbben funkcióvala rendelkeznekköltői felfogásában mindenekelőtt [[Horatius]], mintegy[[Vergilius]] metaforizáljákés a[[Alfieri]] jelentették számára az szövegetelőzményeket.
== Művei ==
|
