„Szalay Lajos” változatai közötti eltérés

 

== Fiatalkora ==

Szalay Lajos Őrmezőn (ma Strážske, [[Szlovákia]]) született. Apja Szalay Nándor vasúti alkalmazott („állomásfelvigyázó”), anyja Sike Karolin, paraszt származású volt. A család rövidesen Miskolcra költözött, a Bocskai utca 13. szám alá. Gyermekkorát ezután felváltva a városban és falun töltötte, az iskolai szünidőket rendszeresen anyai nagyszüleinél, [[Tarnabod]]on. Szeretett falun lenni, ahol a természet közelségében ismerkedhetett meg a növényi és az állati élettel. Amikor apja tüdőszanatóriumba került, a család egy időre Tarnabodra költözött. Itt egy földmérő mérnök adott a kezébe papírt és ceruzát, és saját emlékei szerint ekkor, hároméves korában készült az a rajza, ami egy biciklijét támasztó embert ábrázol. Mivel Tarnabodon egyedül Szalay Nándornak volt kerékpárja, egyértelmű volt, hogy a gyermek ezzel fejezte ki apja hiányát. Az [[első világháború]] során apját besorozták, ekkor ismét Tarnabodra költöztek anyjával, és a nagyszülői házban laktak. A családi munkamegosztásban a gyerek dolga volt a négy ökör őrzése. ''„A gyerekszoba helyett a gyerekistálló nevelt. … Meg nagyanyám, aki szinte kézenfogva járt Istennel”'' – írta. Szerette ezt az életet.{{refhely|Szalay 2006|94–95. oldal}} Az elemi iskola első két évét a faluban végezte. Itt fordult elő az az eset, hogy házi feladatként rajzot kellett készíteni a tanulóknak. Amikor a fiú bevitte saját rajzait az iskolába, a tanító megdöbbent és azonnal behívatta anyját az iskolába. ''„Ezt ő rajzolta? – Igen tanító úr, de nem fog többet megtörténni!'' (Ugyanerre a mondatra a ''Szalay Lajos 80 éves'' című, 1990-ben készült filmben – rendezője B. Farkas Tamás, operatőre Koltai Lajos – így emlékszik: ''– Majd kiverem belőle!'') Ezeket a rajzokat elküldték [[Bécs]]be egy kiállításra, 1918 körül. A rajzok közül egy fennmaradt (137×233 cm, magántulajdonban van), és meglepő, hogy a kilencéves fiú tusrajzán már felfedezhető a későbbi művész jellegzetes vonalkezelése. ''„Már a kompozíció, maga az elképzelés is merész egy 9 éves kisfiútól: szögesdrót-sövénytől a néző felé lejtő földdarabon elesett katonák halomban fekszenek. A testek rövidülései, a kompozíció tagoltsága, az élettelen testek szuggesztivitása már jelez valamit a formálódó rajzolóból.”''{{refhely|Sümegi 2009|19–20. oldal}}