Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
1908-ban a [[Mandzsúria|Mandzsúriában]] {{szám|15834000}} fő élt, amely 1931-re {{szám|30000000}} felé növekedett,<ref name="demography">Alexander Eckstein, Kang Chao, John Chang: i. m. 254. o.</ref> ez a szám egyébként a nemzet első, 1933-as himnuszában konkrétan megtalálható. A népesség eloszlása alapján 123 férfi jutott 100 nőre. A lakosság száma 1941-ben elérte a 45 millió főt ({{kínai|Rehe|Zsöho}}val).<ref name="demography" />
 
1934-ben Mandzsúria teljes lakosságszámát {{szám|30880000}}-re becsülték, családonként átlagosan 6.1 személlyel és 122 férfi jutott 100 nőre. A lakosság döntő többsége han kínai vagy elkínaiasodott mandzsu volt, összesen {{szám|29510000}} fő, amelyakik a népesség megközelítőleg 95%-át tette ki. Jelentős1932-ben jelentős kisebbségnek számítottak a japánokmongolok {{szám|590760800000}} fővel, a koreaiak {{szám|680000630000}} lakossal(később 1,2 millió), japánok {{szám|230000}} és rajtuka mandzsuk {{szám|20000}} fővel.<ref>{{cite web |url=http://d-scholarship.pitt.edu/10386/1/HallAndrewReednopics2003.pdf |title=Constructing a ‘Manchurian’ Identity: Japanese Education in Manchukuo, 1931-1945 |author=Andrew Reed Hall |publisher=B.Phil., University of Pittsburgh, 1993 |accessdate=2013-12-25}}, 11–12. o.</ref> Rajtuk kívül még {{szám|98431}} különféle nemzetiségű ember élt az állam területén, mint fehérpéldául oroszok, mongolok, stb. A lakosság 80%-a falusi volt.
 
A nagy népességnövekedés nem csak a megnövekedett életkörülményeknek, a jobb higiéniának és az ebből következő természetes népességnövekedésnek volt betudható. Jelentős mennyiségű bevándorló is érkezett az állam területére: koreaiak, kínaiak és japánok.
== Oktatás ==
[[Fájl:Manshu05.jpeg|thumb|200px|jobb|Mandzsukuói diáklányok japánul tanulnak]]
Mandzsukuóban hatékony közoktatást hoztak létre, nagy hangsúlyt fektetve a népesség képzésére, új állami ideológia létrehozását, belső legitimitás megalapozását és együttműködő lakosság képzését remélve. A kormány számtalan iskolát és szakközépiskolát alapított; újjászervezte a teljes oktatási rendszert. A reformot liberális japán tanárok irányították, akik olyan átalakításokra láttak lehetőséget, amikre a konzervatív Japánban nem kerülhetett volna sor, és megakadályozták a militarizmus oktatás által terjesztését is. Bár nem jött létre erős ellenállás az ország területén, az oktatási rendszer kudarcot vallott abban, hogy kineveljen egy Japánhoz barátian viszonyuló, törekvéseit támogató generációt.<ref>{{cite web |url=http://d-scholarship.pitt.edu/10386/1/HallAndrewReednopics2003.pdf |title=Constructing a ‘Manchurian’ Identity: Japanese Education in Manchukuo, 1931-1945 |author=Andrew Reed Hall: |publisher=Bi.Phil m., University of Pittsburgh, 1993 |accessdate=2013-12-25}} 2–4. o.</ref> Körülbelül {{szám|12000}} általános-, 200 közép-, 50 szak- és 140 normál iskolát (gyakorló tanároknak) hoztak létre az állam területén. A rendszerben {{szám|600000}} gyermek és tanuló, valamint {{szám|25000}} tanár vett részt. 1600 magániskola volt látogatható a diákok számára, valamint 150 misszionárius- és 25 orosz iskola is működött (ez utóbbiak [[Harbin]]ban). A japán és kínai származású gyerekek általában különböző iskolákat látogattak, és ahol mégis keveredtek, ott etnikai alapon szétválasztották őket, és a japán nemzetiségűek a jobban felszerelt osztályokba kerültek.
 
[[Konfuciusz]] tanításai fontos szerepet játszottak a közoktatásban. A falusi területeken a tanulókat modern mezőgazdasági technikákra tanították meg, hogy növeljék a mezőgazdasági termelést. Az oktatási rendszerben különös figyelmet fordítottak a fiúknál a gyakorlati munka, és a lányoknál a házimunkák tanítására, a „Királyi Út”-hoz való hűségre és a Császárhoz való feltétlen lojalitásra alapozva. A kormányzat rengeteg fesztivált, sporteseményt és ceremóniát arra használt fel, hogy előmozdítsa az állampolgárok hűségét a császár felé. A [[japán nyelv]] is hivatalossá vált, és azt is tanították az iskolákban, a [[kínai nyelv|kínai]] mellett.
24 339

szerkesztés