„Mandzsukuo” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
104. sor:
1908-ban a [[Mandzsúria|Mandzsúriában]] {{szám|15834000}} fő élt, amely 1931-re {{szám|30000000}} felé növekedett,<ref name="demography">Alexander Eckstein, Kang Chao, John Chang: i. m. 254. o.</ref> ez a szám egyébként a nemzet első, 1933-as himnuszában konkrétan megtalálható. A népesség eloszlása alapján 123 férfi jutott 100 nőre. A lakosság száma 1941-ben elérte a 45 millió főt ({{kínai|Rehe|Zsöho}}val).<ref name="demography" />
1934-ben Mandzsúria teljes lakosságszámát {{szám|30880000}}-re becsülték, családonként átlagosan 6.1 személlyel és 122 férfi jutott 100 nőre. A lakosság döntő többsége han kínai vagy elkínaiasodott mandzsu volt,
A nagy népességnövekedés nem csak a megnövekedett életkörülményeknek, a jobb higiéniának és az ebből következő természetes népességnövekedésnek volt betudható. Jelentős mennyiségű bevándorló is érkezett az állam területére: koreaiak, kínaiak és japánok.
162. sor:
== Oktatás ==
[[Fájl:Manshu05.jpeg|thumb|200px|jobb|Mandzsukuói diáklányok japánul tanulnak]]
Mandzsukuóban hatékony közoktatást hoztak létre, nagy hangsúlyt fektetve a népesség képzésére, új állami ideológia létrehozását, belső legitimitás megalapozását és együttműködő lakosság képzését remélve. A kormány számtalan iskolát és szakközépiskolát alapított; újjászervezte a teljes oktatási rendszert. A reformot liberális japán tanárok irányították, akik olyan átalakításokra láttak lehetőséget, amikre a konzervatív Japánban nem kerülhetett volna sor, és megakadályozták a militarizmus oktatás által terjesztését is. Bár nem jött létre erős ellenállás az ország területén, az oktatási rendszer kudarcot vallott abban, hogy kineveljen egy Japánhoz barátian viszonyuló, törekvéseit támogató generációt.<ref>
[[Konfuciusz]] tanításai fontos szerepet játszottak a közoktatásban. A falusi területeken a tanulókat modern mezőgazdasági technikákra tanították meg, hogy növeljék a mezőgazdasági termelést. Az oktatási rendszerben különös figyelmet fordítottak a fiúknál a gyakorlati munka, és a lányoknál a házimunkák tanítására, a „Királyi Út”-hoz való hűségre és a Császárhoz való feltétlen lojalitásra alapozva. A kormányzat rengeteg fesztivált, sporteseményt és ceremóniát arra használt fel, hogy előmozdítsa az állampolgárok hűségét a császár felé. A [[japán nyelv]] is hivatalossá vált, és azt is tanították az iskolákban, a [[kínai nyelv|kínai]] mellett.
|