„Pirit” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{egyért2|az ásványról|Piros (keresztnév)|Pirit (keresztnév)}}
{{ÁsványokÁsvány infobox
| kép = Pyrite2.jpg
| név = Pirit
| névváltozatnévváltozatok = vaskovand, kénkovand
| kémiai elnevezés = [[vas(II)-szulfid]]
| ásványosztály = II. Szulfidok és rokon vegyületek
| alosztályképlet = Kettős (SFeS<sub>2</sub>) kéncsoportú szerkezetek
| kristályrendszer = szabályosköbös
| ásványcsoport = [[Piritcsoport]]
| osztály = 2
| kémiai elnevezése = [[Vas]] szulfid
| alosztály = E
| képlete = FeS<sub>2</sub>
| ásványcsoportcsoport = [[Piritcsoport]]
| kristályrendszer = szabályos
| megjelenési formamegjelenés = kocka, ötszög-tizenkettesötszögtizenkettes, lapjai rostozottak, gyakori a tömeges változata
| sűrűsége = 4,9-5,2
| keménység = 6,0-6,5
| hasadás = nem hasad
| törés = kagylós, egyenetlen
| szín = fakósárga, aranysárga
| porszín = szürkésfekete
| fény = fémes
| átlátszóság = opak
| keménység = 6,0-6,5
| hasadás = nemrossz hasad{001} irányban
| törés = kagylós, egyenetlen
| oldhatóság = vízben oldhatatlan
| sűrűségesűrűség = 4,9-5,2
| különleges tulajdonság = acéllal megütve szikrázik
}}
A '''pirit''' (vaskovand vagy kénkovand)a [[vas]]atszulfid- és [[kénrokon ásványok|szulfidásványok]]t tartalmazóközé szabályostartozó rendszerűásványfaj. szulfidásvány, a '''Szulfidok és rokon vegyületek''' ásványosztályban aKémialilag [[piritcsoportvas(II)-szulfid]], ásványegyüttese közé tartozik. Szabályosköbös rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb kristályalakja a kocka, ésvalamint az ötszög-tizenkettesötszögtizenkettes ([[dodekaéder]]), amikor 12 darab szabályos ötszög határolja a kristálytestet (lásd: lenti fotón). A lapok felülete erősen rostozott, gyakori a tömeges változata is. A pirit elterjedt neve a „bolondok aranya” is, mivel külsőleg hasonlít az aranyra.
 
== ÖsszetételeKémiai összetétele ==
* '''Képlete: FeS<sub>2</sub>'''
* '''Elméleti kéntartalmavastartalma: ''' 5346,46%.
 
* '''Elméleti vastartalmakéntartalma: ''' 4653,64%.
* '''Elméleti kéntartalma: ''' 53,4%.
 
== Keletkezése ==
Szinte minden magmás, üledékes és metamorf ásványtársulásban megtalálható. Gyenge vasércnek minősül, kéntartalma a vas minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. Egyaránt bányászták vas és kéntartalma miatt is. Mállásakor kénsav keletkezik. Fontos kénsavgyártási alapanyag.
 
Szinte minden magmás, üledékes és metamorf ásványtársulásban megtalálható. Gyenge vasércnek minősül, kéntartalma a vas minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. Egyaránt bányászták vas és kéntartalma miatt is. Mállásakor kénsav keletkezik. Fontos kénsavgyártási alapanyag.
Hasonló ásványok: [[markazit]], [[kalkopirit]], mindkettőnél keményebb.
 
== Előfordulása ==
 
Gyakran előforduló ásványfajta. Telepszerű előfordulásai találhatók [[Spanyolország]]ban a Rio Tinto vidékén, az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ban [[Colorado]] és [[Arizona]] szövetségi államok területén. Egyéb tömeges előfordulások vannak [[Svédország]]ban, [[Norvégia|Norvégiában]], [[Olaszország]]ban Livorno környékén, [[Görögország]]ban, [[Románia|Romániában]] Erdélyben [[Óradna]] ''(Radna Veche),'' [[Németország]]ban a Harz-hegységben, [[Oroszország]]ban az Ural vidékén, [[Ukrajna|Ukrajnában]] [[Krivij Rih]] közelében és a Doneck vidékén. Gyakran széntelepek környezetében található meg, szénben és kísérőkőzeteiben hintett apró kristályok formájában.
 
== Előfordulásai Magyarországon ==
[[Fájl:Pyrite elbe.jpg|right|350px|thumb| Kifejlett ötszög-12-es piritkristályok.]]
[[Recsk]]en, Gyöngyösorosziban, [[Rudabánya|Rudabányán]], [[Perkupa|Perkupán]] gyakori, de minden magmatikus tevékenységgel kapcsolatba került területen és kőzetféleségnél megtalálható. Hazánkban üledékes kőzetek környezetében, így a bauxit és szénelőfordulásoknál gyakori. Egyes széntelepeknél a pirithez kötődő kéntartalom 3%, a pilisi barnakőszénben esetenként meghaladta a 4%-ot. Szénbányáknál a pirittartalom esetenként, meddőhányóikon majdnem mindig öngyulladásos tüzet okoz. Nagyobb előfordulás található homokhoz kötődően [[Keszthely]] térségében [[markazit]] gumókkal ([[Nemesvita]], [[Rezi]], [[Cserszegtomaj]], [[Zalaszántó]], [[Alsópáhok]]), de iparilag ez is értéktelennek minősült.
 
== Rokon ásványfajok ==
[[Markazit]], [[kalkopirit]].
 
== Felhasználása ==
 
Régen detektoros rádiókban "detektorkristály"-ként használták.
 
== Külső forrásokKépek ==
 
* Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
* Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
* Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milan. 1978.
* http://webmineral.com
* Pár szó a pc fórumon [http://pcforum.hu/tudastar/58842/Detektoros+radio.html]
== Pirit galéria ==
<gallery>
Fájl:Pyrite.jpg|Pirit kristálycsoport
[[Fájl:Pyrite elbe.jpg|right|350px|thumb| Kifejlett ötszög-12-esötszögtizenkettes piritkristályok.]]
Fájl:Pyrite1.jpeg|Összenőtt pirit kristályok
Fájl:Pyrite foolsgold.jpg|Aranyló pirit (bolondok aranya)
Fájl:Pyrite cristal.jpg|Rostos felületű pirit
Fájl:Pyrite sphérique.jpg|Pirit gömbösödés
68 ⟶ 53 sor:
Fájl:PyritWuerfel.jpg|Áthatolóan ikresedett pirit
</gallery>
 
== Források ==
* Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
* Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
* Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milan. 1978.
* http://webmineral.com
* Pár szó a pc fórumon [http://pcforum.hu/tudastar/58842/Detektoros+radio.html]
 
{{commonskat|Pyrite|Pirit}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pirit