„Rákóczi-család” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszavontam saját magam visszavonó szerkesztését (oldid: 14245775)
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kép:Rakoczi family CoA.svg|bélyegkép|Címer]]
A '''Rákóczi család''' az 1300-as években Bogát-Radvány nemzetségből eredő középnemes, majdkésőbb uralkodó család, amely nevébenneve [[Rákóc]] településre utal. A család országosOrszágos jelentőségre csak az 1600-as évekre emelkedett, majd másfél százados történelmi szereplése után [[II. Rákóczi Ferenc]] halálával leáldozott.
 
A család címere: vörös mezőben hármas zöld halomból növő, arany keréken álló, arannyal áttört, kiterjesztett szárnyú fekete sas, mely fölemelt jobbjában arany markolatú egyenes kardot tart. Jelmondata: ''Si Deus pro nobis, quis contra nos'' („Ha Isten velünk, ki ellenünk?”).
 
== Jelentős történések a Rákóczi családban ==
Férfiágon [[1756]]. [[június]]a második felében, leányágon [[1780]]. [[július 8.|július 8-án]] halt ki.
 
Az ősi Rákócrákóci birtokon a középnemesek sorában maradt ága s a fejedelmi ággal körülbelül egy időben, [[1754]]-ben halt ki [[Rákóczi András]]sal.
 
A másik ág az [[1517]]-ben megszerzett [[Felsővadász|Felső-Vadász]] Abaúj vármegyei községről felsővadászi előnévvel élt; ezen ágból [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]] és Ferenc [[1588]], Rákóczi Lajos [[1607]]-ben bárói, [[Rákóczi Pál]] országbíró grófi rangot nyertkapott.
 
[[I. Rákóczi György]] fejedelem [[1645]]. [[december 16.|december 16-án]] a [[linz]]i béke értelmében megkapta a római birodalmi hercegi címet, [[II. Rákóczi György]] pedig [[1654]]. [[június 23.|június 23-án]], [[Varsó]]ban megszerezte a lengyel [[állampolgárság]]ot.
 
[[I. Rákóczi Ferenc]] választott erdélyi fejedelem a birodalmi hercegi cím mellett [[1664]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]] [[Ebersdorf]] örökös magyar grófságot sés [[1666]]. [[július 30.|július 30-án]] a [[Sáros vármegye]]i [[örökös főispán]]ságot kapta, száműzetése alatt, Franciaországban a Sárosi gróf címet viselte.
 
A legjelentősebb Rákóczi -hagyaték az [[Erdődy család]]hoz került, mikoramikor Erdődy II. György László a Rákócziak egyetlen örökösét, [[Rákóczi Erzsébet]]et vette feleségül.
 
== Bogát-Radvány nemzetség ==
BogátradványA Bogát-Radvány nemzetség azok közé a nemzetségek közé tartozik, melyekamelyek nem ősi foglalás, hanem királyi adományozás útján jutottak birtokaikhoz. [[Kézai Simon]] Csehországa teszi az eredetéteredetüket.
 
A Bogát-radvány nemzetség tagjai a tatárjárás előtt már birtokosok voltak Lazony, Lúcz és Berettő helységekben. A nemzetségből ismert volt ekkor Csepán fia Csíz (1227-1252), Bogát fia István és fivére Phylke (Filke), Csele fia Szécs és Pongrác, Ipolt fia István, Mog fia Sándor.
A tatárjárás után a nemzetséghez tartozó birtok volt Csíz, Mérk, Sóskút, Körtvélyes, Arács, RákóczRákóc és Morva is.
A nemzetségből ismert volt ekkor Csepán fia Csíz (1227-1252), Bogát fia István és fivére Phylke (Filke), Csele fia Szécs és Pongrác, Ipolt fia István, Mog fia Sándor.
Gyapoy fia volt Pál főispán (1278. -1282.) dictus Chyz, kinekakinek a neje Pazdich lány volt: Tőletőle származik a Rákócziak törzse.
A tatárjárás után a nemzetséghez tartozó birtok volt Csíz, Mérk, Sóskút, Körtvélyes, Arács, Rákócz és Morva is.
Gyapoy fia volt Pál főispán (1278. 1282.) dictus Chyz, kinek neje Pazdich lány volt: Tőle származik a Rákócziak törzse.
 
A Rákóczi család első ismert tagja Balázs apja Mihály [[1328]]-ban tűnik fel [[Rákóc]] településen.
 
== II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna ősfájacsaládfája ==
 
{| width="100%" style="text-align:center; vertical-align:middle;" cellspacing="0" cellpadding="0"
142 ⟶ 141 sor:
== Források ==
* ''Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal''. I-XII. Pest 1857-1868 [http://books.google.com/books?id=5PYUAAAAYAAJ&printsec=frontcover&hl=sk&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false]
* [http://mek.oszk.hu/10200/10214/index.phtml Erdély nevezetesebb családai. Czimerekkel és leszármazási táblákkal.] Kolozsvár, 1854.
 
== További információk ==