„Ankürai Markellosz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
Ókorportál sablon elhelyezése
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Robot dolgozik: Számok közötti kiskötőjelek cseréje nagykötőjelre
5. sor:
Anküra (ma: [[Ankara]]) püspöke volt. Jelen volt a [[Nikaiai Zsinat]]on, később, a zsinat után is a [[Nikaiai Hitvallás]] védelmezőjeként lépett fel. [[Arius]] és [[Órigenész]] ellenfele volt. [[334]]-ben közzétette „Az ariánus Aszteriosz ellen” című könyvét. [[Nagy Szent Atanáz]]hoz hasonlóan őt is megfosztották püspökségétől, s [[Róma|Rómába]] menekült [[I. Gyula pápa|I. Gyula pápához]]. A keleti püspökök eretneknek tartották [[szabellianizmus|szabellianista]] jellegű [[szentháromság]]tana miatt, és a [[Konstantinápolyi II. Egyetemes Zsinat]] [[381]]-ben hivatalosan is elítélte nézeteit. Írásai emiatt nem is maradtak fenn. [[Teológia]]i nézeteit [[Caesariai Euszebiosz]] „Markellosz ellen” című polemikus iratából ismerjük. Sokat foglalkozott az első korinthusi levél 15. fejezetével, amelyben [[Pál apostol|Szent Pál]] kijelenti, hogy a Fiú át fogja adni az országot az Atyának, és akkor Isten lesz minden mindenben, vagyis a Fiú országának vége lesz. Abból, hogy Isten lesz minden mindenben, arra következtetett., hogy az istenség egy: az Atya, a Fiú, a Szentlélek pedig csupán átmeneti megnyilvánulásai az isteni monásznak.
 
Markellosz nem volt olyan fontos személyiség, mint [[Antiochiai Eusztathiosz]], vagy [[Nagy Szent Atanáz]], mivel jelentős politikai befolyással nem rendelkezett. Bukása igen hamar bekövetkezett: [[335]]-[[336]]-ban. A [[Türoszi Zsinat]] után [[Nagy Konstantin]] arra utasította püspökeit, hogy jelenjenek meg [[Jeruzsálem]]ben a Szent Sír bazilika felszentelésén, amely ünnepség egybeesett trónra lépésének harmincadik évfordulójával. Azt remélte e találkozótól, hogy meghozza az [[arianizmus|ariánusok]] újrafelvételét az egyházba, és ezáltal helyreállhat a keresztények egysége. Markellosz a meghívásnak nem tett eleget, a császár megharagudott rá, eretnekséggel gyanúsította, és egy [[Konstantinápoly]]ban tartott [[szinódus]] alkalmával megfosztotta püspöki hivatalától. A szinódusi határozatot a szokásos száműzetési parancs követte.
 
==Források==