„I. Mária skót királynő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
69. sor:
Hazájában nem fogadta béke, katolikus vallása miatt rendszeres támadásokat kellett elviselnie a skóciai [[protestantizmus|protestánsok]], különösen John Knox részéről, s a skót főurak egy bizonyos köre késznek mutatkozott a Mária-ellenes összeesküvésre. Ugyanakkor az állami kincstár is szűkösnek bizonyult a kormányzati célok végrehajtására. A nehézségeket tetézte, hogy Mária [[1565]]-ben házasságra lépett egyik közeli rokonával, [[Lord Darnley|Darnley urával]], azaz Stuart Henrikkel. A frigy azonban nem bizonyult tartósnak, Darnley ugyanis társuralkodó szeretett volna lenni, s céljai elérése érdekében [[1566]]-ban megölette hitvese, a királynő titkárát, [[David Rizzio|David Rizziót]]. [[1567]]-ben, a [[február 10.|február 10-ére]] virradó éjszaka [[James Hepburn Bothwell|Bothwell]] és Morton earljei meggyilkolták Darnleyt. A királynő nem vonta felelősségre a bűnösöket, ami népe szemében bűnössége beismerésével is felért.
A skót főurak, élükön a folyton ármánykodó Moray gróffal, aljas módon felhasználták Mária férjét, a hatalomvágyó Darnley-t is, tervezett államcsínyük végrehajtásához. Darnley már a kezdetektől féltékeny volt a királynő legbizalmasabb tanácsadójára, az itáliai származású Rizzió-ra, mert a titkár a végén már a lord aláírását is aláhamisíthatta a hivatalos okiratokon. Ezzel szemben Darnley hiába próbálta meggyőzni feleségét, hogy adja meg neki a skót királyi címet, a lord csupán házastárs lehetett, de semmiképpen sem uralkodó, ugyanis Mária attól félt, ha a férfi túlzott betekintést nyer a skót államügyekbe, titokban az angol királynőnek, az asszony legnagyobb riválisának kémkedne majd. (Darnley azelőtt I. Erzsébet feltétlen híve volt, de mivel az engedélye nélkül vette nőül Máriát, a lord minden korábbi angliai előjogát automatikusan elvesztette. Darnley anyai nagyanyja Tudor Margit özvegy skót királyné volt, VII. Henrik angol király leánya, így a lord esélyes volt Anglia trónjára, ha Erzsébet közben nem szülne gyermeket.) I. Erzsébet rettegett, hogyha Henry Darnley elveszi a skót királynőt, és gyermekük lesz, az a gyermek majd később igényt tarthat a gyermektelen angol királynő koronájára is, nemcsak a skót koronára. Az angol uralkodónő azt szerette volna, ha saját kegyence, a megözvegyült Leicester grófja veszi nőül Stuárt Máriát, így Erzsébetnek lett volna egy úgymond beépített embere a skót királyi udvarnál. Erzsébet tehát Leicester-t ajánlotta a skót királynő figyelmébe, aki okosan átlátott unokatestvére valódi szándékain, s direkt szembeszegült riválisa akaratával. Egyébként a gróf se nagyon szorgalmazta a házasságot, mivel köztudott volt, hogy Erzsébetbe volt szerelmes, s a közelében akart maradni, nem pedig Skóciába költözni.
| |||