„Il–28” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
18. sor:
|háromnézeti rajz aláírás = Az Il–28 háromnézeti rajza
}}
Az '''Il–28''' ([[NATO-kód]]ja: ''Beagle)'' a [[Szovjetunió|szovjet]] [[Iljusin Repülőgépipari Komplexum|Iljusin]] tervezőiroda [[sugárhajtómű|sugárhajtás]]ú bombázó repülőgépe, melyet a [[második világháború]]t követően kezdtek el gyártani a
== Története ==
Az Il–28 tervezése [[1947]]-ben kezdődött. A három legnagyobb szovjet repülőtervező iroda, a [[Tupoljev]], [[Szuhoj (vállalat)|Szuhoj]] és az [[Iljusin]] között azért folyt a verseny, hogy melyik cég tudja előállítani az első sugárhajtású repülőgépet a
A hazai gyártású hajtómű csúszása miatt az első prototípusba a Nagy-Britanniából beszerzett [[Rolls-Royce Nene]] [[gázturbinás sugárhajtómű]]vet építették. A gép [[1948]]. [[július 8.|június 8-án]] emelkedett először a levegőbe [[Vlagyimir Kokkinaki]] berepülőpilótával a fedélzetén. A második, már szovjet gyártású, RD–45F hajtóművekkel felszerelt prototípussal 1948. december 30-án hajtották végre az első felszállást. 1949 májusában összehasonlító teszteket végeztek az Il–28-cal és a [[Tu–14]]-essel, melynek során az Iljusin-tervezőiroda gépe mutatott jobb harcászati-műszaki paramétereket, így ennek a sorozatgyártásáról és rendszeresítéséről döntöttek. A sorozatgépekbe azonban már a megbízhatóbb és nagyobb tolóerejű [[Klimov VK–1]] gázturbinás sugárhajtóműveket építették. A sorozatgyártás [[Moszkva|Moszkvában]], [[Omszk]]ban és [[Voronyezs]]ben folyt. A szovjet légierő 1950 márciusában vette át az első Il–28-as bombázókat.
| |||