„Logika” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
belső linkek hozzáadása
1. sor:
[[Fájl:Gregor Reisch, Margarita Philosophica, Typus Logice.jpg|thumb|250px|[[Gregor Reisch]], Typus logicae, ''Margarita Philosophica'', 1503/08(?). A logika alapszituációját ábrázoló metszet. Az ''igazság'' és a ''hamisság'', mint vadászebek hajszolják a nyúl képében menekülő következtetési problémát. A vadász fegyverei a helyes következtetési szabályok, a szillogizmusok.]]
 
A '''logika''' az érvényes következtetések és bizonyítások illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudománymetodológiai[[tudományos módszertan]]i kérdések tudománya.<ref>„A logika az érvényes következtetés alapelveivel foglalkozik [...] a logika nem egyszerűen a helyes érvelés, hanem a helyesség törvényeire vonatkozó elmélet[...]” W. C. Kneale - M. H. Kneale: ''A logika fejlődése'', Gondolat, Bp., 1987.</ref><ref>Arisztotelész Első Analitikájának első mondta: „Először is meg kell mondanunk, hogy mi [jelen] érdeklődésünk tárgya, és milyen jellegű tudomány, amibe tartozik: tárgya a bizonyítás és a bizonyító jellegű tudományok.” [http://ebooks.adelaide.edu.au/a/aristotle/a8pra/book1.html] Emellett fontos kiemelni, hogy Arisztotelész a logikát eszköznek (organon) tekintette a későbbi tudományos értekezései számára azzal a céllal, hogy tudományosnak tekinthető kijelentések formáját és szabályait ezekben összefoglalja.</ref><ref>Arisztotelész megfogalmazásával teljes összhangban áll Tarski véleménye: „A nyelvi konstansok, amikkel minden tudományban foglalkoznunk kell két fő részbe sorolhatók. Az első csoport elméletspecifikus. Például az aritmetikában ilyenek a számnevek [...] Másrészt az aritmetika legtöbb mondatában jelen vannak sokkal általánosabb természetű szavak is, melyeket nap mint nap használunk a természetes beszédben is, amik elengedhetetlenek a gondolataink közlésében és melyek függetlenek a beszélgetések tárgyától. Ilyen szavak például a »nem«, »és«, »vagy«, »létezik«, »minden« és ide tartozik még sok más is. Van ezeknek egy saját tudományuk, a logika, mely minden tudomány alapjának tekinthető és melynek a szándéka, hogy ezek szavak jelentését szabatosan megfogalmazza és használatuk szabályait rögzítse.” in: Tarski, ''Introduction to Logic and to the Methodology of Deductive Sciences'' p17, 4th ed, Oxford Univ. Press, 1994</ref> A logika a filozófia része egyfelől a hagyományos besorolás miatt, másrészt amiatt, hogy a logikai elméletek szoros kapcsolatban vannak episztemológiai[[ismeretelmélet]]i és nyelvfilozófiai[[nyelvfilozófia]]i kérdésekkel. Ezen felül a XIX. század vége óta a logika elválaszthatatlanul összefonódott a matematikával. A matematikai elméletek láttathatók logikai elméletekként, a logikaiak pedig gyakran jól vizsgálhatók matematikai eszközökkel.
 
A logika alapfeladata, hogy olyan formai kritériumokat tárjon fel, amelyek szerint egy adott igaz, vagy igaznak feltételezett ''p''<sub>1</sub>, ''p''<sub>2</sub>, , …, ''p''<sub>''n''</sub> állítások (azaz a '''premisszák''') esetén helyesen következtethetünk egy ''q'' kijelentés (a '''konklúzió''') igazságára. Szimbolikusan a következtetés:
12. sor:
Részben a logika, főként az úgynevezett filozófiai feladata, hogy arra válaszoljon, hogy milyen [[episztemológia]]i vagy [[ontológia]]i előfeltevés vezet egy adott logikai következtetési szabályhoz.
 
A logika azonosítása a formális következtetések tanával és elhatárolása a gondolkodástól a tizenkilencedik század szüleménye, és főképp a logikai pszichologizmus, valamint a tradicionális logika elleni harc hozadéka Az európai gondolkodásban emellett a [[peripatetikusok]] óta hagyomány a logikát tágabban, mégpedig mint a „helyes gondolkodás ill. beszéd”, ezzel összefüggésben mint tudománymódszertant meghatározni.<ref>A szemiotikaként értelmezve például [[Pierre Abélard]]nál: "A logikának pedig az a voltaképpeni feladata, hogy hogy a szavak jelentéssel való felruházását szemügyre véve elemezze, mit is mondunk valamilyen kifejezéssel vagy beszéddel". ''Dialectica'', 286-287. o.</ref><ref>A tradicionális logikafelfogás szellemében megfogalmazott logikadefiníció napjainkban: „A szaktudományok a valóság egy-egy területének megismerésével foglalkoznak. Módszerük a megfigyelés, az adatgyűjtés, és a tények alapján a következtetések levonása. A logika tárgya a gondolkodás. Feladata a gondolkodásformák analizálása, a helyes gondolkodásformák meghatározása és a helyes következtetési szabályok kidolgozása.” (Pásztorné Varga Katalin - Várterész Magda: ''A matematikai logika alkalmazásszemléletű tárgyalása'', Panem kft., 19. o.)</ref> Azt persze e hagyomány hívei sem tagadják, hogy a következtetések elmélete a logika központi és mindenkor legkidolgozottabb részét alkotta.<ref>A Pallas nagy lexikona: [http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/065/pc006546.html#9 Logika] itt pl. Wundtnak azon álláspontja ellen érvel a bejegyzés, miszerint a logika a pszichológia része volna, minthogy a gondolkodás pszichológiai folyamat.</ref><ref>[[Gottlob Frege]] a modern logika úttörője, miközben erősen elválasztja a logikát a pszichológiától, amellyel a tágabb logikaértelmezés félreérthetősége folytán összekeverhető, nagyon sok nyelvfilozófiai kérdést is vizsgált, melyek logikai szemszögből is jelentősek.</ref>
 
A ''logika'' szó a [[Ógörög nyelv|görög]] λόγος (''logos'' – ''ige'', ''szó'', ''beszéd'', ''érv'', ''gondolat'', ''bölcsesség'', ''törvény'', ''számítás'', etc.) <ref>[http://archimedes.fas.harvard.edu/cgi-bin/dict?name=lsj&lang=el&word=lo%2fgos&filter=GreekXlit lo/gos<!-- Robot generálta cím -->]</ref> szóból származik.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Logika