„Paul Hindemith” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TomcsyBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎További információk: Bot: Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása
12. sor:
1930-ban [[Kairó]]-ba utazott tanulmányútra, később [[Mustafa Kemal Atatürk|Kemál Atatürk]] felkérésére [[Ankara|Ankarában]] a török zeneoktatás megszervezésében működött közre. Az 1930-as évek elejére Hindemith zeneszerzőként általános tekintélyre tett szert, de a [[Nemzetiszocializmus|nácik]] hatalomra jutása után egyre több nehézsége támadt, zenei megjelenései erősen ritkultak. 1934-ben még sikerrel mutatták be [[Wilhelm Furtwängler]] vezényletével fő műve, a ''Mathis, a festő'' című opera nyomán keletkezett, azonos című szimfóniáját. A szimfónia három tétele [[Matthias Grünewald]] [[isenheim]]i oltárának három tábláját jelképezi. Furtwängler cikket is írt Hindemith egyre nehezedő helyzetéről, amire maga [[Joseph Goebbels|Goebbels]] válaszolt egy beszédében, és Hindemith zenéjét elfajzottnak nevezte. Művei 1936-ban hivatalosan is tiltólistára kerültek Németországban.
 
1937-ben előbb [[Svájc]]ba, majd 1940-ben az [[Amerikai Egyesült ÁllamokbaÁllamok|Egyesült Államokba]] emigrált. A [[Yale Egyetem]]en tanított, és 1946-ban, feleségével együtt megkapta az amerikai állampolgárságot. Több megrendelést teljesített, amelyek közül kiemelendő a ''Szimfonikus metamorfózisok Carl Maria von Weber témáira'' című zenekari mű 1943-ból. 1953-ban visszatért Európába, Svájcban telepedett le. 1957-ig a zürichi egyetemen tanított, megírta, illetve 1957-ben befejezte utolsó évei legjelentősebb művét, ''A világ harmóniája'' című operáját, amelynek főhőse [[Johannes Kepler]]. Gyakorlatilag a haláláig aktív karmester volt, és sokat utazott. Egészsége azonban folyamatosan hanyatlott, 1963 novemberében rosszul lett, Frankfurtban kórházba szállították. Ott halt meg [[heveny hasnyálmirigy-gyulladás]]ban.
 
== Művei ==