„Limnikus kitörés” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Szén-dioxid helyesírása
4. sor:
* Szén-dioxidban dús vízutánpótlás
* Hideg tófenék, amely azt jelzi, hogy a víz alaphelyzetben nincs közvetlen interakcióban vulkáni hővel
* Különböző széndioxidszén-dioxid-koncentráció az alsó és felső vízrétegekben
* Közelség vulkanikusan aktív területekhez
 
20. sor:
Ha egy tó telítődik szén-dioxiddal, olyan kritikus állapotba kerül, amelyben már csak egy kiváltó ok szükséges, amely megindítja a kitörést. A [[Nyos-tó]] [[1986]]-os kitörése esetében a kiváltó ok gyaníthatóan egy földcsuszamlás volt, de ilyen kiváltó ok lehet földrengés is, egy robbanás, a szél, vagy a nagyerejű eső. Minden esetben a kiváltó ok a gázzal telítődött víz egy részét magasabb rétegekbe nyomja fel, ahol már nem elegendő ahhoz a nyomás, hogy a szén-dioxidot oldott állapotban tartsa. Buborékok képződnek, további vízmennyiségek emelkednek meg és még több szén-dioxid szabadul fel. Ez a folyamat gázoszlopot képez, amely kiszippantja a vizet a fenékről, ami további felszabaduló gázt termel. A kitörés gázt ont a felszínre, lökéshulláma pedig [[tsunami]]t indít el.
 
Sok okra vezethető vissza, miért olyan ritkák az ilyen kitörések. Először is kell hozzá egy nagy széndioxidszén-dioxid-forrás, ami vulkanikus aktivitás nélküli területeken nem adott. A mérsékelt övi tavak vize pedig minden tavasszal és ősszel felkavarodik, összekeverve a mélyebb vizeket a felszíni vizekkel, így ha fel is halmozódna szén-dioxid a mélyben, az ilyenkor eltávozik a vízből. A tónak mélynek is kell lennie ahhoz, hogy a mélyben elegendő legyen a nyomás a gáz feloldásához. Mindezek miatt csak a mély, stabil, tropikus, vulkanikus tavak, mint a Nyos-tó hajlamosak a limnikus kitörésre.
 
A Kivu-tó esetében a tudósok a szén-dioxid mellett a [[metán]]gáz felhalmozódása miatt is aggódnak, és ezekhez az aggodalmakhoz csak hozzáad, hogy a tó közelében aktív vulkán van, a [[Nyiragongo]]. Bár a tó nem teljesen telített, egy lávafolyás esetleg begyújthatná a mélyben felhalmozott metánt és ez aztán a szén-dioxidot is a felszínre préselhetné.
 
==A kitörések következményei==
A kitörés során a tó felett nagy szén-dioxid felhő képződik és szétterjed a környéken. Mivel a szén-dioxid a levegőnél sűrűbb, a föld közelébe süllyed, kiszorítva a levegőt. Emiatt az oxigént igénylő szervezetek a széndioxidszén-dioxid-felhővel beborított területen elpusztulnak. A szén-dioxid másik káros hatása az emberi szervezetre, hogy savassá teszi a testfolyadékokat, mérgezést okozva. A levegő után kapkodó áldozatok még nagyobb bajba kerülnek, mert még többet szívnak be a mérgező gázból.
 
A Nyos kitörésekor a gázfelhő a közeli faluba ereszkedett a tótól, ahol megtelepedett és majdnem mindenkit megölt. A tótól 25 kilométernyire is haltak meg emberek. Az áldozatok bőrszínének elszíneződése alapján feltételezik, hogy a gázfelhő oldott [[hidrogén-klorid]] savat is tartalmazott. Szarvasmarhák és vadállatok ezrei szintén megfulladtak. A növényvilág ugyanakkor szinte semmilyen kárt nem szenvedett, kivéve a tó közvetlen környékét. Itt azért pusztult el a vegetáció, mert a heves kitörés indította öt méter magas szökőár elsodorta.
35. sor:
 
==A Kivu-tó veszélye==
A [[Kivu-tó]] nemcsak hogy kétezerszer nagyobb a Nyos-tónál, ráadásul sűrűn lakott övezetben helyezkedik el: a partjainál több, mint kétmillió ember él. Szerencsére még nem ért el magas széndioxidszén-dioxid-telítettséget. Ha a víz erősen telítetté válik, ez nagy veszélyt jelenthet az emberi és állati életekre, mert a tó nagyon közel van a [[Nyiragongo]] vulkánhoz, ami legutóbb [[2002]] januárjában tört ki. Más aktív vulkánok is vannak a közelben, ráadásul gyakoriak a földrengések.
 
A tó gáztalanítását a másik két tóhoz hasonlóan megoldhatnák, a sokkal nagyobb méretek miatt azonban nagy és költséges beruházásra volna szükség. Egyelőre nem készült meggyőző terv a tó veszélyeinek érdemi csökkentésére.