„Hóstát (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés

A magyar nyelvű okiratokban változó alakban jelenik meg az elnevezés, de feltételezhető, hogy a mindennapi beszédben az eredeti, vagy a német változathoz közelebb álló formát használták, mivel a város lakosságának egy jelentős része ebben az időben [[Erdélyi szászok|szász]] volt. [[Herepei János (művelődéstörténész)|Herepei János]] kolozsvári helytörténész azt a következtetést vonta le, hogy a ''hóstát'' szó valóban a német ''Hoffstadt''ból eredeztethető. Szerinte ezt a megállapítást támogatja a ''Hoppstad'' alakváltozat is, hiszen a hangváltozás csak egyetlen mozzanatra, a képzés helyére korlátozódik. A magyar nyelv a megelőző magánhangzó egyidejű [[pótlónyúlás]]ával feloldotta a mássalhangzó-torlódást. Megállapításakor Herepei más hasonló, Erdélyben előforduló alakváltozásokra is alapozott.<ref>{{opcit|név=Herepei J.|cím=Kolozsvár történeti helyrajza|oldal=270}}</ref>

 

 

Az 1585-ben megjelent [[Calepinus szótár]] a ''suburbia'' latin szót ''hostak''ként definiálja. Kolozsvár esetében azonban nem lehet a hóstátokat tulajdonképpeni külvárosoknak (suburbiumnak) definiálni, mert a középkori külvárosok történetük korai szakaszában rendszerint önálló települések voltak, egy-egy plébániatemplom körül. Ezzel szemben a kolozsvári hóstátokhoz az újabb kori eredet és az alkalomszerű kialakulás bélyege tapad. A hóstátok Kolozsváron nem önálló településként alakultak ki, hanem a városfalakon belül lakók mezőgazdasági területeinek összeolvadásával. Az, hogy a hóstát és a külváros fogalma összemosódott, annak köszönhető, hogy az egyre bővülő hóstátok körülnőtték a tulajdonképpeni várost. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy Kolozsvár esetében a külváros, azaz a hóstátok területe soha nem alkotott jogilag és közigazgatásilag sem külön városnegyedeket. A városfalakon kívüli fertályok mind a városfalakon belüli fertályok (kivéve az Óvár) fő utcáiról kapták nevüket: Magyar utcai fertály, a Közép utcai fertály, a Farkas utcai fertály és a Monostori utcai fertály. Jelentős körülmény, hogy ezen utcáknak van falakon belüli és falakon kívüli része, tehát az illető fertály is két részből állt: falakon kívüli (extra moenia) és falakon belüli (intra moenia). Sőt még az [[Óvár (Kolozsvár)|Óvárnak]] is volt falakon kívüli része, a [[Hídelve]]. Erről a hóstátról maradt fenn a legtöbb korabeli adat. Ezt a városrészt a 16-17. században ''Neustadt'', illetve ''Neustift'' néven említették az iratok. A név eredete valószínűleg onnan származik, hogy a Szent Erzsébet ispotály (németül ''stift)'' körül alakult ki. Hídelve kialakulása ahhoz is köthető, hogy az Óvárból induló, a [[Kis-Szamos|Szamoson]] átívelő híd főjénél alakult ki, hasonlóan más európai városokhoz ([[München]], [[Regensburg]] stb.).<ref>{{opcit|név=Benkő E.|cím=Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban|oldal=14-15}}</ref>