Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
|honlap =
}}
'''Bedřich Smetana''' ({{IPA|ˈbɛdr̝ɪx ˈsmɛtana|-|Cs-Bedrich Smetana.ogg}}; 1824. március 28. - 1884. március 12.) cseh zeneszerző volt, akinek a nevéhez a később a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése kapcsolódik. Emiatt hazájában sokan a cseh zene atyjának tekintik. Nemzetközileg az [[Eladott menyasszony]] című operája és a zeneszerző otthonának történetét, legendavilágát és tájait bemutató ''[[Má vlast]]'' ("Hazám") ciklus tette. Ismert műve még a Moldva, illetve az Életemből e-moll vonósnégyes nyitánya.
 
Smetana a zongorázás terén őstehetsgénekőstehetségnek számított. Első koncertjét hatéves korában adta. Miután kötelező tanulmányait teljesítette, [[Josef Proksch]] kezei alatt tanult [[Prága|Prágában]] zenélni. Első nemzeti érzelmű szerzeménye a Habsburgok elleni 1848-as felkelés idején született. A harcokban rövid ideig maga is részt vett. Miután Prágában nem sikerült megalapoznia a jövőjét, Svédországba költözött, ahol tanárként és karmesterként dolgozott [[Göteborg|Gothenburgban]]. Itt fogott hozzá a nagyívű zenekari műveinek. Ezalatt Smetana kétszer megnősült, a két házasságból hat gyermeke született, akik közül hárman csecsemőkorukban meghaltak.
 
Az 1860-as években érezhető szabadabb politikai légkör hatására Smetana végleg visszaköltözött Prágába. Hamar belevetette magát a cseh zenei életbe, és az új cseh opera egyik első híres egéniséegyénisége volt. Első két operáját, melyeknek címe A branderburgiak Csehországban, illetve az Eladott menyasszony, 1866-ban az újonnan megnyílt Tartományi Színházban mutatták be. Utóbbi hatalmas sikert aratott már az első előadáson. Smetana még ez évben a színház vezető karmestere lett, de ekkoriban sok kritika érte a munkája miatt. A városban olyan csoportok alakultak, akik szerint rossz hatással van egy könnyen felismerhető cseh opera létrejöttére az, ha Smetana azonosul [[Liszt Ferenc]] vagy [[Richard Wagner]] túlságosan haladónak ítélt gondolataival. Ez az ellenállás megtörte a kreatív alkotási ritmusát, és esetleg még egészségének megromlásával is kapcsolatba hozható, melynek következtében 1874-ben ott kellett hagynia a színházat.
 
Bár ez év végére teljesen elvesztette a hallását, a színházi kötelezettségek okozta stressz elmúltával az egész hátralévő életében aktívan alkotott, zenét szerzett. Már korában is nagyra értékelték a cseh művészetért és kultúráért végbe vitt teljesítményét. Idegileg azonban összeomlott, és emiatt utolsó éveit elmegyógyintézetben töltötte.
Smetanáék Csehország [[Hradec Králové]] régiójából származtak. František kitanulta a sörfőzést és a vendéglátást, s a [[napóleoni háborúk]] idején mivel ruhát és kvártélyt tudott biztosítani a francia csapatoknak, tisztes jómódra tett szert. Már több sörözője volt azelőtt is, hogy 1823-ban [[Waldstein család|Waldstein báróhoz]] költözött volna Litomyšlbe. Gazdájának kastélya egyben a város leglátványosabb épülete, ékköve is volt.<ref name=Clap9 /><ref name=Steen694>Steen, p. 694</ref>
 
Bár az idősebb Setana sehol nem tanult zenélni, vele született tehetsége volt hozzá, és még egy vonósnégyesben is játszott.<ref name=Ottlov1>{{cite encyclopedia|last= Ottlová|first= Marta|title= Smetana, Bedrich|encyclopedia=[[Grove Music Online]], ed. Laura Macy|url= http://www.oxfordmusiconline.com/public/|accessdate=12&nbsp;May 2009}} (Section 1)</ref> Bedřicht édesapja 1830-ban, hatévesen vezette be a hangszerek rejtelmeibe. A későbbi zeneszerző ekkor adta első koncertjét. Litomyšl Filozófiai Akadémiáján [[Daniel Auber|Auber]] ''[[A portici néma|A portici némájának]]'' nyitányát adta elő zongorra áthangszerelve. Az előadás vegyes fogadtatást kapott.<ref>Clapham (1972), p. 12</ref><ref>Newmarch, p. 54</ref> 1831-ben a család Csehorszég déli részébe, [[Jindřichův Hradec]]be költözött, abba a körzetbe, ahol egy évszázaddal később [[Gustav Mahler]] nőtt fel.<ref name=" Steen694" /><ref name=Large5 /> Smetana itt végezte el általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait. Hegedülni és zongorázni tanult itt, megismerkedett [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] és [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] munkáival, és elkezdett egyszerűbb előadásokat komponálni. Ezek közül egy, a (''Kvapiček'', magyarul "Kisgalop") piszkozatként fennmaradt.<ref name=Large5>Large, p. 5</ref><ref name=Clap13>Clapham (1972), pp. 13–14</ref>
 
1835-ben František nyugdíjba ment, és elköltözött egy délkelet-csehországi birtokra.<ref name=Clap13 /> Mivel a közelben nem volt megfelelő iskola, fiát egy [[jihlava]]i gimnáziumba küldte, ahol azonban a honvágy miatt nem tudott tanulni. Így átjelentkezett a [[Premontrei rend|premontreiek]] [[Německý Brod]]-i iskolájába, ahol megjött a kedve, és sokkal jobban haladt a leckével. <ref name=Clap13 /> barátai között felfedezhető [[Karel Havlíček Borovský|Karel Havlíček]], a későbbi forradalmár költő,<ref>Large, pp. 6–7. Havlíček was also known as Karel Havlíček Borovský.</ref> aki azzal, hogy Prágába költözött, befolyásolhatta Smetanát, hogy ő is a fővárosban folytassa az életét. A következő évtől, édesapja jóváhagyásával, beiratkozott a Prágai Akadémia Gimnáziumának egyik osztályába, melyet az ellentmondásos [[Josef Jungmann]], a cseh nemzeti megújhodás mozgalmának egyik kulcsszereplője vezetett.<ref name=Large7>Large, pp. 7–10</ref>
 
===Zenei tanulmányai===
 
====Diák és tanár====
Mire befejezte tanulmányait, édesapja gazdagsága leáldozóban volt. Bár ekkor már beleegyezett abba František, hogy fia a zene területén próbáljon meg boldogulni, ehhez már nem tudott anyagi támogatást biztosítani.<ref name=Rosa56 /><ref name=Large19 /> Smetana 1843. augusztusban 20 [[osztrák-magyar forint|forinttal]] a zsebében elhagyta Prágát,<ref>Newmarch, p. 57</ref><ref>Hogy össze lehessen hasonlítani, ez mekkora összeg, Setana 1866-ban, mikor a színházhoz került, 1200 forint fizetést kapott. Clapham (1972), p. 34</ref><ref name=Clap17>Clapham (1972), p. 17</ref> Mivel még semmilyen zenei képzést nem kapott, Kateřina Kolářová édesanyja bemutatta [[Josef Proksch]]nak, a Prágai Zenei Itézet, vezetőjének. Kateřina ekkoriban az intézet hallgatója volt.<ref name=Ottlov1 /><ref name=Large19 /> Proksch a legmodernebb tanítási módszereket alkalmazta, és olyan zeneszerzők művei alapján tanított, mint [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]], [[Frédéric Chopin|Chopin]], [[Hector Berlioz|Berlioz]] vagy Liszt lipcsei társasága.<ref name=Ottlov1 /> 1844. januárban Proksch belegyezett abba, hogy felvegye Smetanát a tanulói közé. Ugyanekkor megoldódni látszódtak az anyagi gondok is, ugyanis felvették egy cseh nemesi családhoz, a Thun családhoz, mint zongoraoktató. <ref name=Ottlov1 />
 
A következő három évben Smetana a Thun gyerekeknek zongoraórákat adott, de ugyanakkor ő maga is zeneelméletet és komponálást tanult Prokschnál. Többek között tánczenék, dalok, impromptuk, [[bagatell]]ek és a G-dú zongora szonáta kerültek ki a kezei alól.<ref>Large, pp. 29–35</ref> 1846-ban részt vett Berlioz prágai koncertjén, és minden valószínűséghvalószínűség szerint Proksch egyik fogadásán személyeesenszemélyesen is találkozott a francia mesterrel.<ref name=Clap19>Clapham (1972), p. 19</ref> Thunéknál találkozott [[Robert Schumann|Robert]] és [[Clara Schumann]]-nal,akiknek megmutatta a G-moll szonátáját. Ők azonban nem voltak tőle elragadtatva, túlsáosantúlságosan is érezték rajta Berlioz hatását.<ref name=Ottlov1 /> Eközben elmélyült a kapcsolata Kateřinával. Mikor 1847ben otthagyta a Thun családot, Smetana őt javasolta utódjának. Tanulmányai után neki vágott Nyugat-Csehországnak, hogy reményeit beteljesítve megbecsült, koncerteken szereplő zongorista legyen.<ref>Large, p. 39</ref>
 
===Karrierje elején===
 
====A Zongoraintézetnél====
1848. elején Smetana Liszt Ferencnek írt, akivel akkor még nem találkozott, hogy hadd ajánlja neki az új zongorahangversenyét, a Hat prelúdiumot, és Liszt szíveskedjék a művet kiadásra javasolni. Ugyanekkor 400 forintnyi hitelt is kért tőle, melyből zeneiskolát akart nyitni. Liszt gyorsan válaszolt, megköszönte, hogy Smetana hozzá írja a darabot, és megígérte, segít kiadót találni. Pénzügyi segítséget azonban nem tudott nyújtani.<ref>Steen, pp. 695–96</ref><ref name=Ottlov2>{{cite encyclopedia|last= Ottlová|first= Marta|title= Smetana, Bedrich|encyclopedia= Grove Music Online, ed. Laura Macy|url= http://www.oxfordmusiconline.com/public/|accessdate=12&nbsp;May 2009}} (Section 2)</ref> Ez a biztatás volt a nagyon is gyümölcsöző barátság első lépése.<ref>Clapham (1972), p. 20</ref> Annak ellenére, hogy Liszt nem tudott anyagilag hozzájárulni, Smetana augusztus végén 12 tanulóval megnyitotta a Zongoraintézetet.<ref>Large, p. 48</ref> A kezdeti pénzügyi nehézségek ellenére az Intézet gazdaságilag megalapozta a jövőjét, és hamarosan divatossá vált oda járni. Leginkább a cseh nacionalizmus támogatói jelentek itt meg, akik Smetanát egyre többre tartották. Proksch Smetanának írt ajánlólevelében így fogalmazott: "Ő át tudja ültetni a cseh nyelvvel kapcsolatos elképzeléseimet is."<ref name=Large48>Large, pp. 48–49</ref> 1849-ben az intézetet átköltöztették Kateřina szüleinek lakhelyére, ahol sokféle vendég megfordult: Kuszt gyakori vendégnek számított, de a Prágában székelő [[V. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd]] is gyakran részt vett a matiné előadásokon.<ref name=Large48 /> Smetana szereplése a prágai zenei élet meghatározó eseményei közé tartozott ekkoriban. Ebben a viszonylagos pénzügyileg kiszámítható időszakban, 1849. augusztus 27-én vette el Kateřinát. 1851. és 1855. között négy lánya lett a párnak.<ref name=Ottlov2 />
 
====Kibontakozó zeneszerző====
1850-ben forradalmár beállítottsága ellenére Smetana elogadta Ferdinánd [[prágai vár]]ában a neki felajánlott udvari zongorista tisztet.<ref name="Steen696" /><ref name=Large48 /> Emellett továbbra is tanított a Zongoraiskolában és mindig képezte magát, hogy egyre jobb zeneszerző váljék belőle. Ekkoriban olyan háromrészes műveket írt zongorára, mint a később az Elveszett menyasszonyban is felcsendülő Menyegzői darabok. <ref name=Large51>Large, pp. 51–54</ref> Ekkor írta az Albumlap cím alatt összegyűjtött, saját tapasztalatait összefoglaló rövid darabokat, és az egyik [[polka]]sorozatát.<ref name=Large51 /> 1853-54-ben a [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] házassága alkalmából írt nagy zenekari művön, a ''Diadal-szimfónián'' dolgozott.<ref name=Ottlov2 /> A Császári Udvar nem engedélyezte a mű előadását, mert egy részében nem megfelelő környezetben az [[Ausztria himnusza|osztrák himnusz]] egy részét is felhasználta. Smetana nem csüggedt el saját költségén bérelt egegy zenekart, akik 1855. február 26-án a prágai Konvikt Teremben előadták a darabot. A mű csekély visszhangot kapott, a koncert pedig gazdaságilag sikertelennek bizonyult.<ref>Large, pp. 57–62</ref>
 
====Szomorú magánélet, elutasított tehetség====
[[File:Smetana1854portrait.jpg|thumb|upright|Smetana olajportréja 1854-ből]]
1854. és 1856. között több szerencsétlen dolog is történt Smetana életében. 1854. júliusában [[gümőkor]]ban meghalt második lánya, Gabriela. Egy évvel később a már négyévesen is zenei tehetségeit megmutató elsőszülött lánya, Bedřiška halt meg [[skarlát]]ban.<ref name=Clap22>Clapham (1972), p. 22</ref> Smetana az ő emlékére írta a g-moll zongoratriót. Ezt Prágában 1855. december 3-án adták elő először. A zeneszerző szerint visszafogott volt a fogadtatása, de Liszt nagyon dicsérte.<ref name=Ottlov1 /><ref>Large, pp. 63–65</ref> Röviddel Bedřiška halála után megszületett a pár negyedik lánya, Kateřina, de fiatalon, már 1856. jniusbanjúniusban meghalt. Ekkor már Kateřinánál is diagnosztizálták a tuberkulózist.<ref name=Clap22 />
 
1856-ban szerzett Smetana tudomást a forradalom alatt megismert egyik barátja, [[Karel Havlíček Borovský|Karel Havlíček]] száműzetésben bekövetkezett haláláról.<ref name=Large67>Large, pp. 67–69</ref> További aggodalmakra adott okot a prágai politikai hangulat változása. Minden remény elveszett egy felvilágosult kormány kinevezésére és szociális reformok bevezetésére, mert az 1848-as forradalom leverése után Ferenc József [[Alexander von Bach]] bárónak teljhatalmat biztosított a megtorlások terén.<ref name=Large67 /> A Zeneintézet jó híre ellenére Smetana még mindig nem ért el olyan magas beosztást, mint a híres kortársai, mint például [[Alexander Dreyschock]].<ref name=Large67 /> A kritikusok szerint Smetana kristálytiszta, finom érintései sokkal közelebb állnak [[Frédéric Chopin|Chopin]] mint Liszt stílusához.<ref name=Large51 /> Ekkoriban a legnagyobb szinpadi sikere 1856. januárban Mozart születésének évfordulóján előadott d-moll piano concerto volt.<ref name=Large67 /> Egyre inkább elégedetlen volt Prágával kapcsolatban, és mikor meghalllotta, hogy Dreyschock milyen sikereket ért el Svédországban, úgy döntött, ő is ott próbál szerencsét. 1856. október 11-én ezt írta szüleinek: „Prága nem ismer el, így itt az ideje, hogy továbblépjek.” Első útja [[Göteborg]]ba vezetett.<ref name=Ottlov3>{{cite encyclopedia|last= Ottlová|first= Marta|title= Smetana, Bedrich|encyclopedia= Grove Music Online, ed. Laura Macy|url= http://www.oxfordmusiconline.com/public/|accessdate=12&nbsp;May 2009}} (Section 3)</ref>
 
===Utazásai===
====Göteborg====
Smetana először Kateřina nélkül ment el Svédországba. Lisztnek azt írta egyik levelében, hogy az embereknek itt zeneileg nem annyira kifinomult az ízlésük, de ebben lehetőséget látott arra, hogy olyan befolyást érjen, amire Prágában már semmi esélye nem lenne.<ref name=Ottlov3 /> Pár héten belül meg is tartotta első fellépését, és olyan zeneiskolát tudott nyitni, ahol rögtön túljelentkezéssel kellett szembe nézni.<ref name=Large71>Large, pp. 71–75</ref> Ezen kívül a Göteborgi Klasszikus Kóruszenei Szövetség karmestere lett.<ref name=Large71 /> Pár hónap elég volt ahhoz, hogy mind társadalmilag, mind professzionálisan elismerjék a városlakók, de ezalatt kevés ideje maradt a zeneszerzésre. Felvázolta két jövőbeni zenekari művének, a ''Frithjofnak'' és ''A vikingek ótjának'' a terveit is, de mindkettőt félbehagyta.<ref>Large. p. 78</ref>
[[File:Göteborg.jpg|thumb|left|A svédországi Göteborg, ahol Smetana 1856. és 1861. között lakott.]]
1857 nyarán Smetana hazament Prágába, és látta, hogy Kateřina állapota tovább romlott. Júniusban édesapa, František meghalt.<ref>Clapham (1972), p. 25</ref> Ősszel Smetana Kateřinával és még életben lévő lányukkal, Žofiével visszatért Göteborgba, de előtte még meglátogatta [[Weimar]]ban Lisztet. Az ok a Karl August Goethe-Schiller jubileumi ünnepség volt, ahol Smetana részt vett Liszt [[Fauszt-szimfónia|Fauszt-szimfóniájának]] és [[Az ideálok]] bemutatóján. Ez adott neki lendületet és erőt a folytatáshoz.<ref name="Large, p. 79">Large, p. 79</ref> Liszt volt Smetana legbefolyásosabb tanára, ő ihlette meg a legtöbbször. Ez így volt most is, ennek az útnak köszönhetően éledt fel benne a zeneszerzés iránti vágy, és egy kicsi belekóstolhatott az ekzárt göteborgi világon kívül folyó zenei életbe.<ref name=Ottlov3 />
 
Kateřina egészsége egyre inkább fokozatosan romlott, és 1859 tavaszán egy hazafelé tartó útján, 1859. április 19-én [[Drezda|Drezdában]] meg is hallt. Smetana azt írta, észrevétlenül halt meg, és csak akkor vették észre, mikor felfigyeltek a szokatlan csendre.<ref>Large, pp. 95–97</ref> Miután Žofiét Kateřina édesanyja magához vette, a zeneszerző Liszthez ment Weimarba. Itt részt vett Liszt egyik tanítványa, [[Peter Cornelius]] [[A bagdadi borbély]] című komikus operájának bemutatóján.<ref>According to [[Gerald Abraham]], Smetana had met Cornelius at Weimar two years previously, while the latter was working on ''Der Barbier''. Reportedly the two composers discussed the need for "a modern type of comic opera as a complement to Wagner." Abraham, p. 29</ref> This work would influence Smetana's own later career as an opera composer.<ref>Large, pp. 98–99 and p. 160</ref> Még ezévben meglátogatta öccsét, Karelt, ahol beleszeretett a házigazda nála 16 évvel fiatalabb keresztlányába, Barbora (Bettina) Ferdinandiovába. Az eljegyzs után az 1859-60-as télre visszaköltözött Göteborgba.<ref name=Ottlov3 /> A házasságkötésre 1860. július 10-én került sor, miután az ifjú pár együtt is elutazott az északi országba. Az út tetőpontja a [[Stockholm]]ban előadott zongorakoncert volt, ahol a svéd királyi család is tiszteletét tette. A pár első lánya, Zdeňka 1861. szeptemberben született meg.<ref name=Clap28>Clapham (1972), pp. 28–30</ref>
 
Ezalatt a [[solferinói csata|solferinói csatában]] elszenvedett vereségnek köszönhetően meggyengült Ferenc József Habsburg Birodalma, és Bachnak távoznia kellett a hatalomból.<ref>Large, p. 114</ref> Így Prágában egyre nagyobb tér nyílt a szabad gondolkodásnak, és Smetana 1861-ben úgy látta, nagyobb tér jut a cseh nacionalizmusnak és kultúrának.<ref name=Schonberg77>Schonberg, p. 77</ref><ref name=Clap28 /> Végleges öntése előtt, Prágában kell szerencsét Hollandiába és Németországba ment egy koncertkörútra. Megpróbált még egyszer zongoristaként érvényesülni, de ezúttal is kudarcot vallott.<ref name=Clap28 /> Prágába visszatérve 1862. januárban a Žofín-szigeti Koncertteremben előadta a III. Richardot és a Wallenstein várát, de nem kapott különösebb visszhangot. A kritikusok szerint művei túl közel állnak a Liszt által fémjelzett Újnémet iskolához.<ref>Clapham (1980) p. 393</ref> Smetana erre úgy válaszolt, „a prófétát saját hazájában soha nem értik meg”.<ref name=Clap28 /> 1862. márciusanmárciusban rövid időre visszatért Göteborgba, de a város már egyáltalán nem érdekelte. Szerinte ez csak egy kis vidéki állóvíz, és akármi is történik, neki Prágában kell szerencsét próbálnia. "Hazám olyan mélyen gyökeret vert a szívembe, hogy igazán csak ott tudnak értékelni. Ez az amiért feláldozhatom magamat."<ref>Large, p. 120</ref>
 
== Későbbi évei ==
[[1870]] után Bedřich Smetana egészségi állapota rosszabbodni kezdett. Makacs kiütésektől és más problémáktól szenvedett. [[1874]]-ben már jobb fülére nem hallott, majd ősz végére teljesen megsüketült, ami a [[szifilisz]] komplikációjaként lépett fel. Ezt a nemi betegséget minden bizonnyal szeretőjétől, ''Lella Ricci'' énekesnőtől kapta el (ezt a vélekedést ''Mirko Očadlík'' zenetudós tartja). Smetana egészségi állapota egyre romlott, a betegség következtében idegrendszere fokozatosan felmondta a szolgálatot. Életének utolsó évét Smetana lányánál, Zsófiánál és vejénél töltötte ''jabkenice''i vadászházukban, [[Mladá Boleslav]] mellett. [[1875]]-től kezdve már itt élt.
 
Sem a nehézségek, sem a süketség nem törték meg, és megírta a ''A titok'', a ''Hubička'' és a ''Čertovu stěnu'' című operáit, majd mindkét vonósnégyesét, az ''Álmok'' és a ''Cseh táncok'' című zongoradarabokat, egy sor kórusművet, befejezte a ''Má Vlast'' ''(Hazám)'' című szimfonikus ciklust, és ''Prágai karnevál'' címmel új szimfonikus táncciklus szerzésébe kezdett.
 
Egészsége azonban annyira megrendült, hogy [[1884]]. április 20-án a Prága – Kateřinky elmegyógyintézetbe kellett szállítani. A zeneszerző életének utolsó, nehéz pillanatait örökíti meg Antonín Sova Z mého života (Életemből) című versében.
 
=== Zenekari művek ===
* E-dúr Diadal-szimfónia – az osztrák nemzeti himnusz témájára (ma német himnusz, [[Joseph Haydn]] műve)
* Induló [[William Shakespeare|Shakespeare]] tiszteletére
* D-dúr előjáték
* [http://users.atw.hu/karajan/smetana.htm Herbert von Karajan - Bedřich Smetana: Moldva]
* [http://www.muvesz-vilag.hu/muzsika/visszatekinto/12107 125 éve halt meg Smetana (2009. május 10.)]
* [http://www.mr3-bartok.hu/content/view/10299/40/ Az eladott menyasszony cselekménye]
 
{{commonskat|Bedřich Smetana}}
69 449

szerkesztés