„Georges Cuvier” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a írásjelek |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
49. sor:
Egyéb más nagyszerű eredményei mellett Cuvier állapította meg, hogy az addig a magtalálásának helyéről ''ohiói állatnak'' nevezett, az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban talált elefántszerű csont valójában egy kihalt [[mamut]] maradványa, és a [[Paraguay]]ban kiásott nagy emlős csontváz az [[óriáslajhár-félék]]hez tartozó [[Megatherium]].
Ő nevezte el (habár nem ismerték el hivatalosan) a vízben élő hüllőt a [[Moszaszaurusz-félék|Moszaszauruszt]] és a [[pteroszauruszok]] rendjének egyik nemét, a [[Pterodactylus]]t. Az elsők között
Legismertebb és egyben egyik legjelentősebb műve a 15 kötetes ''Le Règne Animal'' (Az állatok birodalma (1817) ). A természettudományi munkásságát már életében is elismerték, 1819-ben főnemesi címet, Franciaország pairje ''(Pairie de France)'' adományoztak neki. Ettől fogva '''Cuvier báró'''nak nevezték. Cuviert 1818-ban a Tudományos Akadémia ''negyven halhatatlanja'' közé választotta, és [[Az Eiffel-tornyon megörökített nevek listája|az Eiffel-tornyon megörökített nevek listáján]] szereplő 72 tudós között a nyolcadik helyen szerepel a felsorolásban. 1832-ben Párizsban [[kolera]]járvány pusztított, és ő is ekkor hunyt el. Munkásságát többen folytatták, talán a legnevezetesebb követői a svájci születésű amerikai [[Louis Agassiz]] és az angol [[Richard Owen]].
|