Főmenü megnyitása

Módosítások

87 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
 
== Történelmük ==
A lappok, avagy a számik, akik Lappföldön (Észak-Európa) élnek, a jégkorszak beköszönte előtt, még jóval délebbre laktak, de minden bizonnyal, paleoszibériai népesség leszármazottjai. Északra vándorlásukban nem csak a vadrénekvad [[rénszarvas]]ok követése játszott szerepet, hanem egyes népek, mint a norvégok, finnek és a svédek terjeszkedése késztette őket, hogy elhagyják addigi területüket. Hogy valójában a lappok, honnan származnak és a nyelvük mi módon alakulhatott ki, abban a mai napig nincsenek egységes nézetek a tudósok körében. AzEmbertanilag ténya lappoid alrasszhoz tartoznak, hogyhatározottan antropológiailagkülönböznek nemaz egységesek,uráli tehát,népektől: lehetséges,átlagos hogymagasságuk más155 északicentiméter, népeketorruk asszimiláltaklapos, éshajuk átvettéksötét. Emiatt a nyelvüket,lagtöbb dekutató konkrétúgy bizonyítékokvéli, errehogy aznyelvcsere elméletreútján nincsenekjutottak finnugor nyelvükhöz.<ref>{{VNY}}</ref>
 
A lappok soha nem alkottak önálló államot, ma is négy ország területén él az összesen 80.000 számi. Norvégiában élnek a legtöbben (50.000) Svédországban (20.000), Finnországban (6.000) és Oroszországban (2.000) a legkevesebben. Nyelvüket, ami 9 külön nyelvjárásra osztható, a viszontagságos történelmük, és a hatalmas távolságok (400.000 km²) miatt már csak 35 %-uk beszéli. Legnagyobb arányban az északi számit, de az egyre erősödő nyelvpolitika hatására, ma már a kolta és az inari számit is egyre többen beszélik.
76 921

szerkesztés