„Kápolnokmonostor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 2011 végleges adat
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Báthory család --> Báthori-család, OH 500. oldal
35. sor:
Egy [[1424]]. évi oklevél szerint Kápolnakmonostor Drág fiainak, Györgynek és Sandrinnak jutott, monostora is [[1405]] és [[1424]] közötti időben épülhetett, mert ez idő után ''monostoros''nak nevezték. [[1501]]-ben Bélteki Drágfi Bertalan és Papp György volt a település birtokosa. [[1505]]-ben egy oklevél említi egy idevaló nemes, monostor-kápolnoki Papp Demeter fia, Papp György nevét. [[1543]]-ban Drágffy Gáspár birtoka, [[1545]]–[[1552]]-ben viszont már csak özvegyét említették.
 
[[1553]]–[[1554]]-ben Drágffy György volt birtokosa. [[1556]]-ban [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] az örökös nélkül elhalt Drágffy György birtokát a [[Báthory Báthori-család]] tagjainak: [[Báthori György]]nek, Báthory Annának és [[Báthory István]]nak adományozta. [[1565]]-ben Báthory György [[Miksa magyar király|Miksa császár]] elleni lázadása, s a lázadás leverése után fejváltságul [[Kővár vára|Kővárt]] és vele együtt a Kővár részét képező Kápolnokmonostort is átengedte a császárnak. [[1567]]-ben [[II. János magyar király|II. János]] király visszafoglalta Kővárt [[Miksa magyar király|Miksa császártól]], s a várat és összes tartozékait köztük Kápolnokmonostort is Beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
 
[[1583]]-ban [[Báthory Báthori-család|Báthory Zsigmond]] a a falut a kapniki ezüstbányászat céljából 2-évre, később [[1585]]-től 12 évre báró [[Herbeinstein Felicián]]nak adta haszonbérbe, majd Herbeinstein Felicián halála után a haszonbért Herbeinstein örököseivel is meghosszabbította további 6 évre. [[1602]]-ben [[Báthory Zsigmond]] a települést Cserényi Farkasnak adta. [[1609]]-ben [[Báthory Gábor]] a Kápolnokmonostorra való Papp Tamásnak és testvéreinek nemességet és birtokrészt adott. [[1650]]-ben már tisztán kincstári birtok volt és [[Kővár vára|Kővárhoz]] tartozott. Az [[1700-as évek]]ben [[Kővárvidék]]e gyakran tartotta itt közgyűléseit. [[1702]]-ben legnagyobb birtokosa Bánffy Péter özvegye, Teleki Mária volt.
 
Egy [[1711]]-ből fennmaradt oklevél a falu gazdálkodásáról sorol fel érdekes adatokat e szerint ekkor a község kertjeiben főként [[nemes alma|alma]], [[nemes körte|körte]], [[dió]], [[cseresznye]], [[barack]], [[szilva]], és kevés [[szőlő]] is termett. Terményei közül a falu határában [[rozs|török-búza]], [[zab]], őszi [[búza]], tavaszi búza, [[lucerna|lóhere]], [[kender]], [[bab]] (paszuly) és [[burgonya]] termett. A falu lakosságának állatállománya főként erdélyi fajta [[szarvasmarha]], [[sertés]], [[juh]] és kevés számú [[Vízibivaly|bivalyból]] állt.