„Apollo–8” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
idézet középre igazítás
→‎Odaút: nem működő hivatkozás javítása
149. sor:
'''Pályabeállítások'''
 
A pályaszámítások szerint három napig tartott az odaút. Ez látszólagos ellentmondást rejt, hiszen a közel {{szám|40000}} km/h-s kezdősebesség, valamint az alig {{szám|400000}} kilométeres távolság nem ad ki ilyen hosszú „menetidőt”. Ennek az a magyarázata, hogy az űrhajó nem egyenesen repült a Holdhoz – mivel az maga is mozgásban volt, így inkább egy számított ponthoz tartott az Apollo–8, ahol a starthoz képest három nap múlva ''lesz'' a Hold –, hanem egy „S”-alakú pályán, valamint a [[gravitáció]] lassító hatását is el kellett szenvednie.<ref>{{cite web|url=http://wwwarchive.interpressmagazin.huis/print.php?cid=904WKAb0|title=A gravitáció tréfái|author=Dancsó Béla|publisher=IPM Magazin|language=magyar|accessdate=2009-12-27}}</ref> (A Földről induló űrhajó egyre lassul a kifelé vezető pályáján, mivel a [[bolygó]]test gravitációja folyamatosan visszafelé húzza, egészen addig, míg egy másik test gravitációs terébe nem lép, ahonnan már annak gravitációja érvényesül inkább, mint a Földé. Az űrhajó ezeknek a törvényeknek engedelmeskedve egészen {{szám|320000}} kilométeres távolságig egyre lassult, kezdősebességének mintegy a tizedére, mire átlépett a Hold gravitációs terébe.)
 
A pályabeállító manőverek utáni első feladat a térbeli helyzet megállapítása volt, ez [[James Lovell|Lovell]] feladata volt. Ez lényegében egy biztonsági művelet volt a repülési tervben, mivel az irányítás pontosan meg tudta határozni az űrhajó helyzetét és ennek alapján mindig kész volt koordinátákat szolgáltatni a számítógép számára, amelyekből aztán a gép kidolgozta a pályakorrekciókhoz szükséges manőverek paramétereit, ám egy rádió-meghibásodás esetére az űrhajósoknak önállóan is hozzá kellett tudni jutniuk a helyzetük adataihoz. Lovell ezért egy [[szextáns]]sal a [[Canopus (csillag)|Canopus]], a [[Szíriusz]] és a [[Procyon (csillag)|Procyon]] csillagok helyzetét mérte ki a földi horizonthoz képest, így állapítva meg a pontos helyzetüket. A mérés nehézségekbe ütközött, mivel a még mindig közeli S-IV-ből nagy mennyiségű üzemanyagmaradék áramlott ki, fagyott meg, és a jégdarabokon csillogó fény megnehezítette a csillagok felismerését. A második feladat a hőkiegyenlítő forgás – az űrhajós szlengben „nyársonsütő üzemmód” – beindítása volt. Erre amiatt volt szükség, hogy a napsütés melegítő és az árnyékos oldalon a világűr hidegének hűtő hatását kiegyenlítsék, mivel a hőterhelés tönkretehette volna az űrhajót. A forgás rendkívül lassú volt, egy óra alatt egy fordulatot végzett az űrhajó, de ebbe nagyjából 30 percenként be kellett avatkozni, mivel az űrhajó nem volt képes tökéletesen a hossztengely körül forogni, az űrhajó orra egyre táguló köröket írt le a hossztengely körül, ezt kellett kézben tartani.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Apollo–8