„Lükeion” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Richard de Bury PHILOBIBLON A könyvek szeretete
1. sor:
[[Fájl:Athens Lyceum Archaeological Site 2.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Itt állt egykor a Lükeion]]
A '''Lükeion''' (latinosan '''lyceum''') egy [[ókor]]i görög, filozófiai jellegű oktatást adó [[gümnaszion]] volt [[Athén]]ban, melyet [[Arisztotelész]], az Athénban élő filozófus alapított [[Ii. e. 335]]-ben. A Lükeionban alakult ki a mintegy hatszáz éven át működő arisztoteliánus filozófus-társaság, a [[Arisztoteliánusok|peripatetikus iskola]].
 
== A Lükeion helye ==
9. sor:
=== Az alapítás ===
[[Fájl:Arabic aristotle.jpg|bélyegkép|jobbra|240px|Arisztotelész tanítás közben (régi arab kézírat)]]
Arisztotelész [[Ii. e. 335]]-ben alapította, ötvenedik életévében, miután hosszabb külföldi tartózkodás után visszament [[Athén]] városába, amely az elkövetkező tizenkettő<!--dionüsziosz--> vagy tizenhárom évben otthonául szolgált. Itt néhány épületet bérelt ki <ref>Mint [[metoikosz]], nem vásárolhatott ingatlant Athénban.</ref> és iskolát nyitott. A gimnázium fedett oszlopcsarnokában (vagy esetleg csak árnyékos fasoraiban <ref name="Pallas">A '''''[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ A Pallas nagy lexikona]''''', [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/006/pc000697.html#4 Arisztotelész-szócikk]. Pallas Irodai és Nyomdai Rt., 1893–1897. [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ MEK-szöveg]. Hiv. beill. 2010. 07. 20.</ref>), a ''perípatosz''ban (περίπατος), melyekről az iskola később a nevét kapta, tartotta Arisztotelész előadásait.
 
=== Működése Arisztotelész ideje alatt ===
 
A peripatetikus kifejezés a [[szmürnai Hermipposz]]tól ered <ref name="pecz">[[Pecz Vilmos]]: ''[http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/868.html Ókori lexikon / Aristoteles]''. 1902-1904. [[Magyar Elektronikus Könyvtár]]beli elektronikus könyv. Hiv. beillesztése: 2010. 08. 08.</ref>; de ama valószínűleg túlzó és magát sokáig makacsul tartó tévhit is, hogy a peripatetikus (szó szerint „körbesétáló”) iskolában a tanítás kizárólag körbe-körbe sétálás közben folyt volna, a [[testgyakorlás]] ideje előtt <ref name="dl">[[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv 1. f.</ref>. Ezt a modern filozófiatörténetírásfilozófia-történetírás már a múlt században is elutasította <ref name="Pallas" /> (az persze nem lehetetlen, hogy Arisztotelész sokszor séta közben ''is'' beszélgetett tanítványaival filozófiai kérdésekről). Erről tanúskodik az, hogy fennmaradtak vázlatok több előadásról is, Arisztotelész pedig számtalan helyen utal rá, hogy előadásait ábrákkal illusztrálja, ami sétálás közben nehéz lett volna; továbbá szinte minden görög filozófiai iskola az előadások és viták helyszínéről kapta a nevét, nem pedig a tanítás módjáról, nagyobb közönség számára tartott előadáskor a hallgatóság bizonnyal ülve hallgatta a bölcsességeket <ref name="szalai">[[Szalai Sándor (szociológus)|Szalai Sándor]]: ''Előszó'' (az ''[[Organon (Arisztotelész)|Organon]]'' magyar kiadásaihoz). [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Filozófiai Írók Tára, [[Akadémiai Kiadó]], Bp., 1979. HU ISSN 0071-4984 .</ref>. Ugyanakkor néhány érv felhozható Hermipposz mellett is, például Platón ''[[Prótagorasz (dialógus)|Prótagoraszában]]'' <ref>[[Platón]]: ''Prótagórasz'' 325b. Idézi [[Szalai Sándor (szociológus)|Szalai Sándor]]: ''Az Organon keletkezésének, és az aristotelési szillogisztika szerkezeti felépítésének főbb kérdései'' (Előszó Arisztotelész ''[[Organon (Arisztotelész)|Organon]]''jának magyar kiadásához); ''Organon''; MTA Filozófiai Írók Tára, Akadémia kiadó, Bp., 1961. XXI. old.</ref> van utalás a séta közben folyó akadémikus, ill. [[szofizmus|szofista]] tanításra. Maga Laertiosz, akinek művében Hermipposz véleménye fennmaradt, más (meg nem nevezett) forrásokra hivatkozva azt a lehetőséget is felveti, hogy a „peripatetikus” jelző azért ragadt Arisztotelészre, mert egyszer így tanította Nagy Sándort, miután az egy betegségéből felépült és egy ideig „egészségügyi” sétákat tett.
 
Arisztotelész az iskolában bizonyos rendet és fegyelmet tartott: az iskolának volt feje (archontes), kit mindig tíz napra választottak. Évente többször valamennyien együtt ebédeltek.
 
Tanítványait két csoportba osztotta: akromatikusok (beavatottak), más néven ezoterikusok (bentlakók) és az exoterikusokra, akik csak alkalmanként jártak be a líceumba hallgatni őt. Az utókor ezt a felosztást a műveire is alkalmazta. Az [[akromatikus művek|akroamatikus]] tanulmányok nem jelentették azt, hogy nagyobb, magasabbrendűnekmagasabb rendűnek tartott igazságosságokat fejtegettek volna, mint az exoterikus tanulmányok, pusztán olyan elvontabb és intenzívebb tanulmányozást igénylő tantárgyak voltak – mint a logika, természetfilozófia és metafizika – melyek kisebb hallgatóságot érdekeltek. A filozófusnak rengeteg akroamatikus/ezoterikus írásáról tudunk, ezek közül egy sem maradt fent.
 
E tizenhárom év alatt írta meg legtöbb nagy munkáját.
25. sor:
A hagyomány szerint [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] fejedelmi bőkezűséggel segítette egykori tanítóját: [[Plinius]] szerint állítólag több ezer ember foglalkozott a filozófus számára azon állatok, növények és természeti ritkaságok szakszerű összegyűjtésével, melyekre Arisztotelésznek szüksége volt. Mások (például [[Sztrabón]]) mondják, hogy Nagy Sándor 800 [[talentum]]ot adott Arisztotelésznek <ref>1 (attikai) [[talentum]] hozzávetőleg 20 ezer [[amerikai dollár]] (2004-es [[árfolyam]]on), így 800 talentum kb. 16 millió dollárnak felel meg;<!--athénnak összes ezüstbányájából ekkoriban kb. tíz év alatt 200 talentum volt a bevétele-->ld. ''[http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Plutarch/Lives/Crassus*.html Life of Crassus]''. penelope.uchicago.edu. (Hozzáférés: 2010. július 6.)</ref>, hogy lehetővé tegye tudományos kutatásait és rendkívül gazdag [[Könyvtár (intézmény)|könyvtára]] összeállítását.
 
[[David Ross|D. Ross]] szerint ez volt az első nagyobb könyvtár Görögországban, ami modellként szolgált az [[alexandria]]i és a [[pergamon]]i számára is. Nemcsak több száz iratot tartalmazott, de térképeket és természettudományos előadások számára gyűjtött szemléltető tárgyakat is.<ref>[[David Ross|Ross, David]]: ''Arisztotelész''. Osiris, Bp., 2001; 14. o.</ref>. Egy könyvtár összeállítása valóban költséges volt az ókorban, hasonlóan ma egy ritkaságokból álló képtár összeállításához. [[Aulus Gellius]] például úgy írja, hogy [[Szpeuszipposz]] munkáiért Arisztotelész három talentumot fizetett, ami mai pénznemekre átfordítva szintén tetemes összeg <ref>Kb. 60 ezer 2004-es USD.</ref> <ref name="lewes">[[George Henry Lewes]]: ''[http://books.google.hu/books?id=-kUNAAAAIAAJ&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false Aristotle]'' (from ''History of Science''). Smith, Elder and co., London, 1864. [[Google, Inc.|Google]] könyvekbeli elektronikus könyv, 8. old. Hiv. beill. 2010. 08. 10.</ref>.
 
Csak a sors rendkívüli kegye, hogy a nagy király és a nagy tudós ily baráti viszonyba kerültek, tette lehetségessé az ókor legnagyobb tudományos emlékeinek keletkezését; bár miután Nagy Sándor egy ellene szőtt összeesküvés felfedezése után letartóztatta - és talán ki is végeztette - Arisztotelész unokaöccsét, [[Kalliszthenész]]t (az biztos, hogy utóbbi [[Ii. e. 327]]-ben Alexandrosz által bebörtönözve halt meg), elhidegült a viszony a gyászba döntött filozófus és a király közt, ugyanis - Plutarkhosz szerint - Alexandrosz nemcsak Kalliszthenészre, de annak nagybátyjára is megharagudott, mivel unokaöccse és házának neveltje oly tiszteletlenül viselkedett vele, az uralkodóval szemben <ref>[[Plutarkhosz]]: ''[http://www.scribd.com/doc/33727843/Plutarkhosz-parhuzamos-eletrajzok Párhuzamos életrajzok]''. ''Nagy Sándor / Iulius Caesar''.</ref>.
 
=== Működése Arisztotelész után ===
 
A vezető halála után tanítványa, [[Theophrasztosz]] lett az iskola feje, aki főleg elődje természettudományos munkáját folytatta, elsősorban [[botanika|botanikával]] foglalkozott. Bár mesteréhez hasonlóan [[metoikosz|körüllakó]] volt, aki elvileg nem vásárolhatott ingatlant, mégis, [[Ii. e. 315]]-ben az iskola közelében sikerült földterületet és épületeket vásárolnia, és további épületeket az egyre növekvő könyvtár számára <ref name="lindberg">{{cite book|last=Lindberg |first=David C. |title=The Beginnings of Western Science |publisher=University of Chicago Press|location=Chicago|date=2007 |origdate=1992|edition=2nd |chapter=4: Hellenistic Natural Philosophy |isbn=0226482057}}</ref>.
 
Azonban az ő és utóda, a lampszakuszi [[Sztratón]] ideje alatt, az iskola mégis hanyatlásnak indult, és [[Ii. e. 86]] körül megszűnt működni. A peripatetikus iskola azonban ezzel nem ért véget.
 
== Hivatkozások ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lükeion