„Luna–1” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
31. sor:
|periapszis =0,9766 CsE
}}
A '''Luna–1''' [[Szovjetunió|szovjet]] [[űrszonda]]. Az
==Küldetés==
37. sor:
==Jellemzői==
Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és épített
Az [[1959]]. [[január 2.|január 2-án]] a [[Bajkonuri űrrepülőtér]] indítóállomásról egy párhuzamos elrendezésű, háromlépcsős [[R–7 Szemjorka]] típusú interkontinentális rakétából továbbfejlesztet, [[Vosztok hordozórakéta|Vosztok–2]] (8K72) típusú hordozórakétával indították pályára. Közvetlen felemelkedéssel érték el a [[kozmikus sebességek|szökési sebesség]]et. Az első ember készítette tárgy, amely elérte a második kozmikus sebességet, végleg elhagyva a [[Föld]] körzetét. [[Január 2.|Január 2-án]] {{szám|119500}} kilométerre a Földtől egy patron segítségével [[nátrium]]pára felhőt bocsátott ki a röppálya vizuális mérésének segítésére. A keletkezett felhőt 3 percen keresztül lehetett megfigyelni. [[Január 4.|Január 4-én]], másfél nap, 34 óra alatt közelítette meg a Holdat. Mintegy {{szám|15995}} kilométerrel elrepült a [[Hold]] mellett. Mivel a sebessége kisebb volt a harmadik kozmikus sebességnél ({{szám|8900}} kilométer/óra), ezért a Nap első mesterséges bolygója lett 450 napos keringési idővel. A hírkapcsolatot 62 órán keresztül, a Földtől {{szám|597000}} kilométerig sikerült fenntartani. A kémiai akkumulátorok kimerülésével az aktív kapcsolat [[január 5.|január 5-én]] megszűnt.
| |||