„Bill of Rights (Anglia)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
Az indítványozás dátuma a képaláírásba is beillesztve.
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
{{egyért2|az angliai jogszabályról|Bill of Rights (USA)}}
[[Fájl:English Bill of Rights of 1689.jpg|270px|jobbra|bélyegkép|Indítványozása [[1689]]. [[január 22.]] Megalkotása [[1689]]. [[október 23.]] Ratikfikálása [[1689]]. [[december 16.]]]]
Az 1689. évi '''Bill of Rights''' az [[Anglia|angol]] [[alkotmányos monarchia]] alapvető jogszabálya, az a ''nyilatkozat'', melyben az [[1689]]. [[január 22.|január 22-én]] a [[Westminster]]ben összeült gyülekezet kifejtette az angol alkotmány ama vezérelveit, melyek alapján [[III. Vilmos angol király|III. (Orániai) Vilmost]] a trónta meghívták. Mivel az akkori forradalmi és átmeneti időben ([[II. Jakab angol király|II. Jakab]] elüzetéseelűzetése után) lehetetlen volt mindazokat a jog és alkotmányos kérdéseket pontosan és kimerítően felsorolni, melyek fölött a [[Stuart-ház|Stuartok]] és a parlament annyit viszálykodtak, a gyülekezet által választott bizottság tagjai arra szorítkoztak, hogy a Bill of Rights nyilatkozatban felsorolják mindazon büntényeketbűntényeket, melyek a forradalom kitörését és Jakab elüzetésételűzetését szükségessé tették; továbbá pedig, hogy Orániai Vilmost és nejét, Máriát, azon általános feltétel alapján hívják meg az üresedésben levő trónra, hogy ezek magukat a fennálló törvények megtartására kötelezik. A bizottság élén, mely a Bill of Rights-ot a Petition of Rights mintája szerint kidolgozta, [[John Somers]] jogtudós állott. Magát a jognyilatkozatot Halifax nyújtotta át Vilmosnak és Máriának, február 13-án a Whitehallban és csak miután Vilmos és neje a Bill of Rights megtartását megfogadták, tekintették azokat törvényes angol uralkodónak.<ref>V. ö. Macaulay, Anglia történ. II. Green, History of English people II. köt.</ref>
 
A törvény nagy mértékben korlátozta a királyi felségjogokat. Bár [[III. Vilmos angol király|III. (Orániai) Vilmos angol király]]nak nem tetszettek ezek a megszorítások, de elég bölcs volt ahhoz, hogy végül elfogadta a parlament döntéseit.