„MÁV 321 sorozat” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a (clean up, replaced: <br> → <br /> (12) AWB)
a
 
==Története==
Mivel az [[MÁV 320 sorozat|Ih. osztály]]ú mozdonyokkal a hegyipályai gyorsvonatok továbbitásitovábbítási problémáit nem sikerült megoldani, a [[Magyar Királyi Államvasutak|MÁV]] vezetése újabb megbízással kereste meg az Állami gépgyár mozdonyszerkesztési irodáját, ezúttal egy olyan [[Kompaund gőzmozdonyok|kompaund rendszerű]] 2C [[tengelyelrendezés]]ű mozdony megtervezésével, mellyel végre sikerül a fiumei vonal gyorsvonatait megbízhatóan és gazdaságosan továbbítani.
Az [[MÁV 222 sorozat|Ie osztály]]ú mozdonyok iker-tandem elrendezésű gépezetének üzemeltetési tapasztalatai alapján a kéthengeres kompaund rendszert választották. Az így adódó nagyméretű kisnyomású gőzhenger miatt azonban az Ie és [[MÁV 320 sorozat|Ih osztály]]oknál alkalmazott külső keretelrendezés nem volt alkalmazható, úgyhogy az '''Ik osztály'''ba sorolt mozdony belső keretelrendezéssel készült. Ám még így is , hogy az űrszelvényben elférjenek, a keret első részét – ahol a gőzhengerek kerültek elhelyezésre - szűkíteni kellett ami a későbbiekben nem várt problémákat okozott. A váltakozva fellépő nagy dugattyúerők miatt ugyanis a gőzhengerek gyakran meglazultak, így azokat külön megerősítő rögzítéssel kellett ellátni.
 
==Szerkezete==
===Keret, futómű===
A keretről már történt említés a fentiekben. A műszaki megoldás az volt, hogy a keret főtartóit az első kapcsolt tengely elöttelőtt előbb befelé, majd pedig kifelé meghajlították úgy, hogy a második hajlítás után a két főtartó ismét párhuzamosan, de immáron csak 810&nbsp;mm-távolságban folytatódott a mellgerendáig. A főtartókat az összehúzás helyén egy nagyméretű acélöntvény merevítette, ám még ez sem tudta megakadályozni a váltakozó dugattyúerők okozta gőzhenger-fellazulást. Ezért azután a gőzhengereket még külön merevítőkkel is a kerethez kellett rögzíteni.
A forgóvázban megnövelték a futótengelyek távolságát a 320 sorozathoz képest, valamint a forgócsapot eltolták a középvonaltól 45&nbsp;mm-t hátra, oldalirányban 30–30&nbsp;mm mozgást biztosítottak neki és laprugókkal segítették az alapállásba való visszatérését.
A hordrugókat a kereten belül az ágytok alá helyezték és a hajtó és a második csatolt tengely rugói közé kiegyenlítő himbákat szereltek.
 
===Kazán===
Az '''Ik osztály'''ú mozdonynak félhenger alakú mennyezetcsavaros kialakítású állókazánja volt. Szerkezete megegyezettkmegegyezett az '''Ie''' és '''Ih''' osztályokéval, méreteiben azonban némiképp eltért azoktól.
Rostélyfelülete 2,6 m<sup>2</sup> ami közel fél m<sup>2</sup>-el kisebb elődeinél, teljesítménye azonban a kompaund gépezetnek köszönhetően közel azonos.
Lényeges változás a hosszkazán tűzcsőhosszainak megnövelése 4500&nbsp;mm-re ami javította a kazán hatásfokát és egyben teljesítményét is megnövelte.
A hosszkazán egyebekben, továbbá a kémény, hamuláda, stb. megegyezik az '''Ie''' és '''Ih''' osztályok azonos berendezésével.
Megemlítést kíván még, hogy a hosszkazán tengelyét a gőzhengerek elhelyezése miatt 2400&nbsp;mm magasra kellett emelni a sínfejek fölé, ezzel az '''Ik osztály''' lett a MÁV XIX. századi legmagasabb mozdonya.