'''Misztrász''' (görögül Μυστράς) bizánci eredetű romfalu a mai [[Görögország]] területén, a [[Peloponnészosz]] félszigeten, az [[ókor]]i [[Spárta|Spártától]] néhány kilométerre.
Misztrász története a [[negyedik keresztes háború]]val (1202–1204) kezdődik. [[Geoffroy de Villehardouin|I. Villehardouin GeofroiGeoffroy]] családja a franciaországi [[Bar-sur-Aube]] mellől, [[Champagne]] grófságból származik és lett a kereszteshadjárat után, miután a [[lovag]]ok az egész félszigetet meghódították az [[Akháj Fejedelemség]] ura. A trónon követte fia [[II. Villehardouin GeofroiGeoffroy]] (uralkodott 1218–1246), aki az ókori Spárta romjai között tartott udvart. Testvére [[II. Villehadrouin Vilmos]] (uralkodott 1246–1278) meghódította egész Lakóniát és elrendelte Misztrász erődítményének kiépítését 1249-ben. További várak álltak még [[Monemvasziá]]ban és valószínűleg [[Tigani]] félszigetén. II. Vilmost 1259-ben a [[nicea]]i [[bizánci császár]] csapatai elfogták és csak a misztrai erősség és a többi vár kiadásával tudta megvásárolni szabadságát. Spárta görög lakói, akiknek elegük volt a keresztesek idegen uralmából, áttelepültek a három kilométernyire lévő Misztrába. A vár alatt virágzó város alakult ki, amelynek virágkorában több tízezer lakosa volt.
