„Ramon Llull” változatai közötti eltérés

Mint egy [[barcelona]]i nemes család sarja, korán az udvarhoz került, ahol előkelő állást foglalt el és könnyelmű életet élt. Harminc éves korában szakított addigi életformájával, eladta birtokait, elhagyta nejét és gyermekeit, [[Ferences rend|Szent Ferenc rendjébe]] lépett, ahol kilenc évig komoly tanulmányokkal foglalkozva arra készült, hogy a "hitetleneket' a szó hatalmával hódítsa meg a [[keresztény]] hit számára. Lelkesedett a skolasztika formuláiért, és egy új módszer gondolata fogalmazódott meg a fejében, amelynek segítségével egészen mechanikusan be lehet bizonyítani minden igazságot; ez az a híres "Ars magna Lulli", amelyet [[1276]]-ban adott ki, a lullusi mesterség, útmutatás a legáltalánosabb fogalmak kombinációjával minden igazság bizonyítására; a kombináció egészen gépiesen történik és Lullus külön gépet is konstruált módszerének alkalmazására, egy nemét a számológépnek, csakhogy itt a számok helyett a gondolatok jelei álltak. Lullus óriási tevékenységet fejtett ki felfedezése terjesztésére. Folyton zaklatta a [[Pápa (egyházfő)|pápákat]], hogy támogassák; iskolát alapított; lefordította fő művét [[arab nyelvrenyelv]]re, azután elindult [[Afrika|Afrikába]], hogy maga mutassa módszerének a hatását a "hitetlenekre". Háromszor fordult meg ott, mindig nagy bajokba bonyolódott - a harmadik alkalommal elszenvedett bántalmak folytán meghalt. Mint [[vértanú]]t ünneplik hazájában és 1419-ben a pápa a szentek sorába iktatta. Munkái "Opera''„Opera omnia"omnia”'' címen, megjelentek 1721-1742 között, 10 kötetben, újra kiadta Rossello 1886 után.

Életéről és műveiről Degérando: Memoires de l'Académia des inscriptions et belles lettres 1814-19.: Helfferich, Ramon Lull. ([[Berlin]], 1858), és Canalezas I de Paula, Las doctrinas del Doctor R. Lullo ([[Madrid]], 1870).