„Isten hozta, őrnagy úr!” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
|||
61. sor:
[[Fájl:Isten hozta, őrnagy úr!.png|bélyegkép|300px|jobbra|Az őrnagy urat Tót, Mariska és Ágika fogadta]]
A [[második világháború]] idején az észak-magyarországi kis faluban a Tót család levelet kap a fronton szolgáló fiuktól, melyben közli, hogy őrnagya hozzájuk érkezik betegszabadságra. Tóték készülnek a vendég fogadására ám arra a testi és lelki terrorra ami következik, egyikük sem számít.
Maga a történet a második világháborúban játszódik, ugyanakkor Örkény feltehetően azért helyezte ebbe az idősíkba, mivel így a mű megjelenhetett a kádári diktatúrában is, miután a történet mögöttes tartalma a kommunista a korszakra volt leginkább illeszthető:
A mű alapvetően a kisember a hatalommal szembeni kiszolgáltatottságáról szól. Arról, hogyan képes a hatalom a magánszféránkba behatolva az öncélú, értelmetlen, ostoba szabályokat ránk erőltetve szétrombolni a normális élet kereteit. A kiszolgáltatott kisember nap mint nap folyamatosan mérlegelésre szorul, eleget tegyen-e a hatalom legújabb bornírt kívánságának, felborítva ezzel minden szabályt, ami szerint a normális emberek élik mindennapi megszokott életüket? A kisember szerettei sorsáért érzett felelőssége alapján végül kénytelen elfogadni személyes kiszolgáltatottságuk az elviselhetetlenségig történő növekedését.
A fanyar humorral fűszerezett történet robbanásig feszülő indulatokat takar, és a végkifejlet az 56-os forradalomhoz hasonlóan látszólag váratlanul következik be...
Abszurd műről van szó, ahogy maga a Kádár-rendszer is abszurd volt.
==Jellemzők==
| |||