„Rózsaszentmárton” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Hatvani járás, linkesítések |
||
4. sor:
| régió = Észak-Magyarország
| megye = Heves
| járás = Hatvani
| kistérség = Hatvani
| rang = [[község]]
15 ⟶ 16 sor:
| KSH kód = 27650
}}
'''Rózsaszentmárton''' [[község]] [[Heves megye]] [[Hatvani
== Fekvése ==
22 ⟶ 23 sor:
== Története ==
'''Rózsaszentmárton''', korábbi nevén '''Fancsal''' már az őskorban is lakott hely volt. Kőkorszakbeli emlékek kerültek elő a község határából. A falu keletkezésének feltételezett időpontja 1000-től – 1050-ig terjedő időszakra esik. Valószínűleg [[I. István magyar király|I. István]], vagy [[Aba Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] adományozta egy Fanchal nevű vitéznek ezt a részt, aki után évszázadokig viselte a község ezt a nevet.
Nevét az oklevelek [[1231]]-ben, majd 1267-ben említették először '''Fancsal''' néven, a XIV-XV. Században; [[1351]]-ben és [[1421]]-ben '''Fancsal-Telki''' néven szerepelt neve az oklevelekben.
Az [[1460]]-as években a cseh [[husziták]] befészkelték magukat a környékre. Favárakat építettek
[[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] először Rozgonyi Sebestyént küldte a rablófészkek kifüstölésére, majd – talán Fancsalon áthaladva – ő is a patai táborba jött, s első győzelmes haditettét azzal aratta, hogy bevette a várat.
36 ⟶ 37 sor:
Az [[1549]] évi adóösszeíráskor 4, [[1552]]-ben 2, [[1554]]-ben 3, [[1564]]-ben 4 portát írtak itt össze.
[[1589]]-[[1590]]-ben e helységből is az [[egri
[[1620]] és [[1648]] között falunkat Kevan Iszpaja szpáhi kapta zsold helyett haszonélvezetre.
55 ⟶ 56 sor:
A [[kurucok]] Bezerédy és Csáky ezredébe szolgáltak Kis István és Kis Miklós, Nagy János és Pap András fancsali lakosok. 1703-ban a 700 főnyi Bezerédy-ezred állandó őrségül Hatvanban állomásozott.
[[1709]]-ben szeptemberének végén a kurucok apci táborozásának idején a 30 lovasból álló „két sereg tatárt” a pataiak élelmezték. [[
[[1730]] után [[Grassalkovich Antal
[[1741]]-ben a falu gróf [[Stahremberg család|Starhemberg]] hatvani uradalmához tartozott.
Az [[1771]] évi [[Urbárium|úrbérrendezés]] során a falut első osztályúnak minősítették.
A [[XVIII. század]] második felében a falu herceg Grassalkovich Antal birtokába került, családjának [[1841]]-ig volt itt földesúri joga.
71 ⟶ 72 sor:
Legrégebbi templomában álló harangját [[1636]]-ben öntötték. Felirata: „Gyöngyös és Hatvan között Szent Márton, anno 1636. Ide való fantsaliaké.”
A főoltár képét [[1814]]-ben készítették [[Bécs]]ben. Jelenleg a [[plébánia|parókián]] látható.
A birtokot a Grassalkovich családtól báró [[Sina György]] vette meg, a [[XX. század]] elején Spitzer Lászlóné birtoka volt.
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején falunk határában fegyveres harcok nem voltak. Paskiewics herceg seregének hadtápos, poggyászos szekerei – mintegy 3000 darab – Hatvanban rekedtek. Az orosz katonák a környéken portyáztak. Közülük megöltek egy párat a fancsaliak és a Nagyvölgyi pincesor előtt lévő mély árokba dobták a holttesteket. Azóta a népnyelv ezt az árkot „Muszka-gödörnek” nevezi.
117 ⟶ 118 sor:
}}
{{Heves megye helységei}}
{{Hatvani
{{DEFAULTSORT:Roz~saszentmarton}}
| |||