Főmenü megnyitása

Módosítások

1 104 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
Települések, térkép
{{coor title dms|47|56|46|É|17|40|34|K|type:adm2nd_region:SK}}
[[Fájl:Dunajské luhy 8 July 2007.jpg|thumb|right|300px|Duna-ártéri Természetvédelmi Terület ''(Chránená krajinná oblasť Dunajské luhy),'' [[Pozsonypüspöki]] és a [[Szenci járás]] területén.]]
[[Fájl:Žitný ostrov location map.svg|bélyegkép|jobbra|250px|A Csallóköz fekvése Szlovákián belül]]
[[Fájl:Dunajské luhy 1 July 2007 (3).JPG|thumb|right|300px|Duna-ártéri Természetvédelmi Terület ''(Chránená krajinná oblasť Dunajské luhy),'' [[Vajka (Szlovákia)|Vajka]] és a [[Doborgaz]] között.]]
A '''Csallóköz''' ({{ny-sk|Žitný ostrov}}, {{ny-de|Große Schüttinsel}}) ahosszúkás alakú folyami [[Duna|Dunátólsziget]] északra, a mai[[Kisalföld]] [[Szlovákiaszlovákia]] délnyugatii részén terül el, a [[Duna|Dunától]] ésészakra, [[Pozsony]]tól délkeletre. A [[Duna]], a [[Kis-Duna]], illetveés a [[Vág (folyó)|Vág-Duna]] közötthatárolja. [[Pozsony]]tól (amelynek egy kis része a Csallóközben fekszik) Komáromig húzódik. A [[KisalföldKomárom (Szlovákia)|Komáromig]] részét képezihúzódik. Legnépesebb települése [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]. Legnagyobb részét a [[Dunaszerdahelyi járás]] foglalja magába.
 
A Csallóköz [[Európa]] legnagyobb szárazföldi szigete. A folyók övezte síkság [[Szlovákia]] legtermékenyebb területei közé tartozik. Itt található Szlovákia legnagyobb föld alatti vízkészlete, a [[Duna]] föld alatti hordalékaiban.
A '''Csallóköz''' ({{ny-sk|Žitný ostrov}}, {{ny-de|Große Schüttinsel}}) a [[Duna|Dunától]] északra, a mai [[Szlovákia]] délnyugati részén terül el, a [[Duna]] és a [[Kis-Duna]], illetve [[Vág (folyó)|Vág-Duna]] között. [[Pozsony]]tól (amelynek egy kis része a Csallóközben fekszik) Komáromig húzódik. A [[Kisalföld]] részét képezi. Legnépesebb települése [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]. Legnagyobb részét a [[Dunaszerdahelyi járás]] foglalja magába.
 
A Csallóköz [[Európa]] legnagyobb szárazföldi szigete. A folyók övezte síkság [[Szlovákia]] legtermékenyebb területei közé tartozik. Itt található Szlovákia legnagyobb föld alatti vízkészlete, a Duna föld alatti hordalékaiban.
A terület termálvizeinek ásványianyag-tartalma igen kedvező.
 
A Csallóköz [[1918]]-ig a [[Magyar Királyság]] szerves részét képezte megosztva [[Pozsony vármegye|Pozsony]] és [[Komárom vármegye]] között. Lakossága az [[1940-es évek]] második felében történt [[kitelepítés|ki- és betelepítések]] ellenére is döntő többségében [[magyarok|magyar]].
 
Nevét valószínűleg egykor a Dunába torkolló [[Csalló folyó]]tól folyótól kapta, mely nagyjából a mai [[Kis-Duna]] helyén folyhatott és török eredetű szónak vélnek.<ref>[[Csölle]], Csurla nemzetség, Csarlóköz - carlak = sirály http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Hataron_tuli_magyarsag/A_csallokoz_sziveben/pages/013_csallokoz_nev_nyomaban.htm</ref> Egyes mondák szerint egykor a [[tündér]]ek birodalma volt. Bővelkedett természeti kincsekben, ezért is nevezték „Aranykertnek”.
 
== Földrajz ==
 
=== Élővilág ===
[[Fájl:Dunajské luhy 8 July 2007.jpg|thumbbélyegkép|rightjobbra|300px250px|Duna-ártéri Természetvédelmi Terület ''(Chránená krajinná oblasť Dunajské luhy),'' [[Pozsonypüspöki]] és a [[Szenci járás]] területén.]]
[[Fájl:Dunajské luhy 1 July 2007 (3).JPG|thumbbélyegkép|rightjobbra|300px250px|Duna-ártéri Természetvédelmi Terület ''(Chránená krajinná oblasť Dunajské luhy),'' [[Vajka (Szlovákia)|Vajka]] és a [[Doborgaz]] között.]]
 
A terület valószínű eredeti vegetációját a kőrises, sziles tölgyes és a füzes nyárfás ártéri erdők alkotják. Helyenként szintén megtalálhatóak mocsarak különböző fajtái. Vezető fa fajta a nyárfa és a füzek, de mindezek mellett előfordul a fehér akác, kőris és a szilfák. Bokrok közül megtalálható a fekete bodza, galagonya, som, fagyal, kányabangita és a szeder. Az ártéri erdőnek dzsungelszerű jelleget kölcsönöznek a kúszónövények.
 
 
== Történelem ==
A [[honfoglalás]]kor ''[[Lél'']] törzse szállta meg Csallóköza területét. A mai holtág területét először a középkorban [[IV. Béla magyar király|IV. Béla király]] 1268-ból származó adományozó levelében említik, mint AQUA AD VILIAM CYCHOV. Ebben az időszakban indult a terület benépesedése is.
 
A [[honfoglalás]]kor ''Lél'' törzse szállta meg Csallóköz területét. A mai holtág területét először a középkorban IV. Béla király 1268-ból származó adományozó levelében említik, mint AQUA AD VILIAM CYCHOV. Ebben az időszakban indult a terület benépesedése is.
 
[[I. Mátyás magyar király|Mátyás királynak]] [[Nagymegyer]] környéke volt a kedvenc vadászó területe, [[Komárom (Szlovákia)|Komáromban]] pedig kedvenc [[hajó]]ja állomásozott. A [[török hódoltság|török]] megszállás alatt Csallóköz Pozsonyt és a budai pasát is kiszolgálta. A csapatok felvonulási területe is itt volt. Rengeteg portya folyt ezen a területen. A rendi felkelés bizonyítékaként felgyújtották [[Somorja]] városát.
 
[[1918]]-ban [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] került ez a színmagyar terület. Földreformot hajtottak végre, amelynek következményeként ide özönlöttek a [[csehek]], [[morvák]], [[szlovákok]], akik ún. kolóniákat alkottak. [[1938]]-ban a területet visszacsatolták Magyarországhoz, majd a [[második világháború]] után ismét a megaláztatás és kegyetlenség évei következtek. A [[deportálás]]ok és a [[szlovák–magyar lakosságcsere|lakosságcsere-egyezmény]] keretében több ezer magyar család volt kénytelen elhagyni szülőföldjét. Házaikba idegen telepesek költöztek.
 
== Települések ==
Legnagyobb települések:
{| {{széptáblázat}}
! Név !! Népesség<br /> <small>(fő, 2011)</small>
|-
| [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] || align="right" | 34349
|-
| [[Dunaszerdahely]] || align="right" | 22477
|-
| [[Pozsonypüspöki]]<br />([[Pozsony]] része) || align="right" | 20611
|-
| [[Somorja]] || align="right" | 12726
|-
| [[Gúta]] || align="right" | 10696
|-
| [[Nagymegyer]] || align="right" | 8859
|-
| [[Bős]] || align="right" | 5361
|-
| [[Dunajská Lužná]] || align="right" | 4482
|}
 
Lásd még: [[:Kategória:Csallóköz települései]]
 
== Néprajz ==
{{csonk-szakasz}}
A Kis-Duna és a Duna régmúlt képéhez a vízimalmok sokasága is hozzátartozott, melyekből még a [[19. századbanszázad]]ban is több száz működött.
 
A [[dunaszerdahely]]i ''[[Csallóközi Múzeum'']] néprajzi gyűjteményében láthatók a dunai aranymosók szerszámai is. A Csallóköz egyik nevezetes tevékenysége volt az [[aranymosás]], melynek művelői féltve őrizték titkaikat. Romantikus, de fárasztó foglalkozás volt ez, s meggazdagodni nem nagyon lehetett belőle.
 
Csallóköz népviseletében szerepet kapott a [[Kékfestő|kékfestéssel]] készült öltözet is. Az ősi kékfestő műhelyek azonban napjainkra sajnos megszűntek.
 
A védett övezetben található a Hami nádas is, hol a növénytakaró központi részét a nád és a magas sás sűrű vegetációja alkotja. A nádas helyenként vizenyős területbe megy át, máshol füzes vagy nyárfás növényzet határolja. A helyszín közepén a Ham csatorna halad. A vízi növénytársulások közül a csatornában jelentős: békaliliom, fehér tündérrózsa, vízitök, virágkáka.
A Duna már az Osztrák-Magyar monarchia korában is bizonyos szakaszaira fel volt osztva. A folyó mentén lakóházak épültek az alkalmazottaknak, akiknek feladata a szakaszok őrzése volt. Az utolsó ilyen gátőr az Első Szlovák Köztársaság idején
egy Lion nevű olasz származású polgár volt, aki Csicsóra nősült. Az ő háza őrzi még ma is a holtágat - LION-t.
 
A Duna már az Osztrák-Magyar monarchia korában is bizonyos szakaszaira fel volt osztva. A folyó mentén lakóházak épültek az alkalmazottaknak, akiknek feladata a szakaszok őrzése volt. Az utolsó ilyen gátőr az Első Szlovák Köztársaság idején egy Lion nevű olasz származású polgár volt, aki Csicsóra nősült. Az ő háza őrzi még ma is a holtágat - LION-t.
A terület a Duna vízgyűjtő területébe tartozik. Hidrológiai szempontból is főleg a Duna folyásának hatása alatt áll.
 
A holtág a felszínalatti szivárgásokból táplálkozik. A víz átlagmélysége 3&nbsp;méter, a legmélyebb részen eléri a 6,1&nbsp;métert is. Nagy víztartalom és vízáteresztő képesség jellemzi. Emellett a rendszert befolyásolja a csatornahálózat és a Bősi vízierőmű is.
A terület a Duna vízgyűjtő területébe tartozik. Hidrológiai szempontból is főleg a [[Duna]] folyásának hatása alatt áll.
 
A holtág a felszínalatti szivárgásokból táplálkozik. A víz átlagmélysége 3&nbsp;méter, a legmélyebb részen eléri a 6,1&nbsp;métert is. Nagy víztartalom és vízáteresztő képesség jellemzi. Emellett a rendszert befolyásolja a csatornahálózat és a Bősi[[Bős–nagymarosi vízlépcső|bősi vízierőmű]] is.
 
== Lásd még ==
* [[Bős–nagymarosi vízlépcső]]
* [[Slovnaft]]
* [[Szigetköz]]
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
*[[Baranyay József]] 1911: A régi Csallóköz. Nagymegyer.
*[[Bartal György (jogtörténész)|Bartal György]] 1860: Csallóköz történeti vázlata. Pest.
{{források}}
 
== Külső hivatkozások ==
{{commonskat|Zitny ostrov}}
* [http://www.csallokoz.lap.hu/ Csallóköz.lap.hu] – Linkgyűjtemény
* [http://www.csallokozonline.sk/ Csallóköz regionális hetilap]
* [http://bucsujaras.hu/szentantal/tortenet.htm Szentantali könnyező szűzanya]
* [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Hataron_tuli_magyarsag/A_csallokoz_sziveben/pages/013_csallokoz_nev_nyomaban.htm A Csallóköz név nyomában]
* [http://www.csallokoz.lap.hu/ linkgyűjtemény Csallóközről]
* [http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=3096 Csatornák építése a Csallóközben (Magyar Világhíradó, 1938 december)]
 
 
{{DEFAULTSORT:C~salloko~z}}
 
[[Kategória:Duna-szigetek]]
[[Kategória:Szlovákia tájegységei]]
Névtelen felhasználó