„Zebegény” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: Tagolás a könnyebb áttekinthetőség érdekében |
Szobi járás, linkesítések |
||
5. sor:
| régió = Közép-Magyarország
| megye = Pest
| járás = Szobi
| kistérség = Szobi
| rang = [[község]]
24 ⟶ 25 sor:
| KSH kód = 14960
}}
'''Zebegény''' [[község]] [[Pest megye|Pest megyében]], a [[Szobi
== Földrajz ==
41 ⟶ 42 sor:
== Története ==
=== Középkor ===
A település kialakulására vonatkozó legrégebbi adatok a [[13. század]]ból maradtak fenn először. Első írásos említése ''Zebeguen''-ként [[1295]]-ből származik. Adatok utalnak arra, hogy a zebegényi Malom-patak völgyében már [[1251]]-ben [[bencések|bencés]] [[zárda]] állott. Az [[Árpád-kor]]ban a pécs-baranyai egyházmegyében volt egy bencés [[kolostor]], aminek a neve ''Szöbegény'' volt. Minden valószínűség szerint az [[
=== XVIII. század ===
A falu [[község]]ként a [[török hódoltság|török uralom]] utáni időszakban alakult ki. A [[középkor]]ban fejlődésnek indult település lakossága a török idők alatt majdnem teljesen elpusztult. Zebegény és térsége [[1685]] táján szabadult meg a töröktől. Az [[1700]]-as évek első felében a lakosság pótlására [[németek]]et, [[magyarok]]at és [[szláv népek|szlávok]]at telepítettek le. A katolikus németek [[1735]] táján a [[Rajna-Pfalz|rajna-pfalzi]] [[Mainz]] vidékéről jöttek, a Sebegin nevet adták a településnek. Népi etimológia szerint a sváb telepesek kiáltottak így föl, a Dunakanyar láttán: „See beginnt” (a.m. tenger kezdődik).
A korabeli írások a [[19. század]] elején Zebegényt német–magyar-szlovák településként említik.
65 ⟶ 66 sor:
[[1906]]-[[1910]] között Havas Boldogasszony tiszteletére épült a plébánia templom, '''[[Kós Károly (építész)|Kós Károly]]''' erdélyi polihisztor (építész, író, néprajztudós) és Jánszky Béla tervei alapján szecessziós stílusban az erdélyi fatemplomok mintájára. Freskóit [[Körösfői-Kriesch Aladár]] tervei alapján tanítványai készítették Leszkovszky György tanársegéd festőművész segítségével.
Az 1900-as évek elejétől egyre ismertebbé vált Zebegény. Főleg a fővárosi polgárok közül egyre többen fölfedezték. Ekkor épülnek az első nyaralóházak, villák. Páratlanul szép természeti adottságai és kiváló, gyógyító levegője ugyancsak eredeti falusi arculata pezsgő nyaralóéletet indukált. [[1924]]-ben '''[[Szőnyi István]]''' festőművész – aki elnyerte a Szinyei társaság első ízben kiadott nagydíját – feleségül vette a zebegényi nyaraló tulajdonos, földművelésügyi államtitkár [[Bartóky József]] kisebbik lányát, Bartóky Melindát és nem sokkal később Zebegénybe költöztek. Az új templom építése kapcsán megjelent [[Kós Károly]] és művésztársai, majd Szőnyi István és az általa létrejött művészkolónia jó értelemben megpecsételte Zebegény sorsát. A század első felében olyan romantikus, pezsgő, magas szellemi színvonalú nyaralóéletnek lehettek tanúi elődeink, ami meg nem ismételhető.
Hogy mennyire gazdag volt világszínvonalú eseményekben az évszázad ezen első fele, ezen belül is a 30-s évek, tanúskodik a Virág Egylet Zebegény és a maga nemében páratlan Országzászló és Hősök Emléke.
82 ⟶ 83 sor:
== Látnivalók ==
[[Fájl:Zebegény Országzászló.jpg|200px|jobbra|bélyegkép|Országzászló]]
* A [[Havas
* Kálvária-kápolna és a mellette lévő kálvária
* Sziklaszentély a Kálváriahegy lábánál – a hagyomány szerint eredetileg remetebarlang volt és lakója faragta a barlang falán látható Szűz Mária domborművet. [[1938]]-ban díszes homlokzatot és kovácsoltvas kaput építettek a barlang elé.<ref>[http://www.vendegvaro.hu/gen?genid=11114]</ref>
131 ⟶ 132 sor:
* [http://www.digicart.hu/vs_photos/devalvr/zebegeny/orszagzaszlo.html 360 fokos panoráma az Országzászlótól]
* [http://www.zfe.5mp.eu Zebegényi Faluvédő Egyesület]
{{Szobi
{{Pest megye települései}}
{{Portál|Földrajz|}}
|