„John Gay (költő)” változatai közötti eltérés

[[Jonathan Swift]] javaslatára rövidesen kinevezték titkárnak a [[hannover]]i a brit nagykövetségre, de [[Anna brit királynő|Anna királynő]] halála (1714. augusztus 1.) miatt már három hónap múlva megszűnt a megbízatása. 1715-ben, valószínűleg Pope segítségével, bemutatta a ''What d’ye call it?'' című, a kortárs tragédia paródiájátparódiájának szánt művét, különös tekintettel Thomas Otway ''Venice Preserv'd'' című darabjára. Ehhez Lewis Theobald és Benjamin Griffin még egy magyarázó szótárat is kiadott. 1716-ban megjelent a ''Travia'', avagy az ''Art of Walking the Streets of London'' című háromkötetes versgyűjteménye, itt Swift segített neki. 1717 januárjában bemutatta ''Three Hours after Marriage'' című komédiáját, ami szokatlanul „illetlen” stílusa miatt megbukott. Talán közreműködött ebben Pope és John Arbuthnot is, de feltételezik, hogy egyedül Gay műve az egész. 1720-ban megírta [[Georg Friedrich Händel|Händel]] számára az ''Acis és Galathea'' című – eredetileg [[oratórium]]nak készült, de a későbbiekben inkább [[Opera (színmű)|operaként]] előadott – műve szövegét.

Gay munkáját több mecénás is segítette, 1720-ban így publikálhatta ''Poems on Several Occasions'' című kötetét, ami legalább 1000 [[Font sterling|fontos]] bevételt hozott számára. Ebben az évben James Craggs államtitkár közvetítésével – barátai tanácsai ellenére – minden pénzét befektette a dél-tengeri kereskedelembe, de minden pénze elveszett. A sokk miatt állítólag súlyos beteg lett, de barátai nem hagyták magára, mecénásai – William Pulteney, aztán Bath earljagrófja, Burlington earljagrófja és Queensberry hercege – is próbáltak lelket önteni belé. 1727-ben Vilmos herceg, (a későbbi Cumberland hercege) hatodik születésnapjára verses mesesorozatot írt ''Fifty-one Fables in Verse'' címmel, remélve, hogy megkapja a jutalmát érte. Kapott is egy kinevezést a gyermek Louisa hercegkisasszony mellé, de visszautasította a méltatlan ajánlatot.