„Szlovéniai magyarok” változatai közötti eltérés

A szlovén államiság igénye – a csehhez és horváthoz hasonlóan – évtizedeken át csak az osztrák államkeretben, mint a trializmus egy változata merült fel. Egy [[Osztrák–Magyar Monarchia|Ausztria-Magyarország]]tól és [[Szerbia|Szerbiától]] független délszláv állam eszméjét is csak viszonylag kevesen támogatták, s a Szerbiával való egyesülésnek – [[1918]] októberéig – a Mura menti szlovénok között alig akadt híve. A szlovének létre akartak hozni a föderatívan megszervezett magyar államot képező entitást [[Szlovenszka krajina]] néven [[Klekl József (politikus)|Klekl József]] vezetésével, melybe magyar területeket is akartak bekapcsolni, úgy, hogy a magyar nemzetiség is kapjon ezen belül teljes körű jogokat. Mikor azonban a délszláv államhoz való csatlakozás mellett döntöttek, továbbra fennállt annak lehetősége, hogy Szlovenszka krajina különazon tagállamkéntbelül kerüljönis bekülönállást élvezzen, megőrizve a jellegzetes [[muravidéki szlovén nyelv]]et egyebek mellett. Ezt megelőzően az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] felbomlása után, a [[Károlyi Mihály-kormány|Károlyi]]-kormány idején tervek születtek egy Muraszombat székhelyű vend vármegye kialakítására, mely csak kulturális és nyelvi autonómiát adott volna, de Klekl ragaszkodott a teljes autonómia-tervhez. Tervezetében szlovén nyelvű közigazgatás, népoktatás, gimnáziumok és saját véderő felállítása is szerepelt. A [[Tanácsköztársaság]] diktatúrája nem kedvezett a nemzetiségi igények kielégítésének; a részben ilyen indíttatású [[ellenforradalom|ellenforradalmi]] megmozdulásokat leverték.