„Harmadik átmeneti kor” változatai közötti eltérés

 

A gazdasági haladás [[Sebitku]] és [[Taharka]] alatt is folytatódott. A XXV. dinasztia legemlékezetesebb királya Taharka volt, aki sok emléket hagyott maga után Egyiptom és Núbia számos helyén. Nevét Meroé későbbi fővárosában is megtalálták. Az uralkodásának 6. évére eső bőséges áradás jótékony hatásáról számos felirat részletesen beszámol, s ugyanezt a karnaki parton a vízszinteket jelző feliratok is megerősítik. Ekkor tehát általános lehetett az áradás magas szintje, ami ugyancsak hozzájárult az anyagi virágzáshoz.

Thébában I. Amenirdisz adoptálta Sebitku nővérét, II. Sepenvepetet, s az Amon-kultusszal összefüggő más magas tisztségeket is a núbiai királyi család tagjai töltöttek be. Taharka uralkodása idején II. Sepenvepet örökbe fogadta II. Amenirdiszt. E területen azonban a tényleges hatalmat egy vagy két helyi család birtokolta. Théba legfontosabb személyisége Amon negyedik papja és a „város hercege”, '''Montemhet''' volt, aki ténylegesen uralta Felső-Egyiptom nagy részét, és még a XXVI. dinasztiát is megérte. Sírja, szobrai és feliratai a korszak első magánemlékművei, méghozzá nagyobb méretűek, mint az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] korából származó sírok, s nagyfokú mesterségbeli tudást tükröznek.