„Perlmutter Izsák” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
|halál helye = Budapest
|nemzetiség = magyar
|stílus = [[szecesszió]]
|iskola1 = Magyar-Mannheimer Gusztáv
 
 
==Tanulmányai, élete és munkássága==
Festői tanulmányait Budapesten kezdte, majd a párizsi [[Julian Akadémia|Julian Akadémián]] folytatta. Magyarországra visszatérve [[Bihari Sándor (festő)|Bihari Sándor]] mellett dolgozott, majd ismét Párizsba ment. 1898-ban Hollandiába költözött, ahol [[Jozef Israels]] volt rá nagy hatással. Hollandiában először a [[larren]]i művésztelepen telepedett le, majd továbbköltözött [[Vollendam]]ba, ahol önállóan dolgozott. Itt festette a [[Magyar Nemzeti Galéria]] gyűjteményében található ''Ima'' című képét, valamint a [[Zsidó MúzeumbanMúzeum]]ban látható ''Vasárnapi látogatás''-t címűt. A hollandiai művek közös jellemzői a sötét árnyalatok és erős színek.<ref>[http://nol.hu/archivum/archiv-100625 A NOL cikke Perlmutter 2003-as életmű-kiállításáról]</ref>
 
1904-ben hazatérve a [[szolnoki művésztelep]]en alkotott. Itt főleg életképeket, tájképeket, paraszti enteriőröket festett. Ezek közül három a Magyar Nemzeti Galériában található. Ezután [[Besztercebánya|Besztercebányán]] dolgozott. Később [[Rákospalota|Rákospalotán]] a [[Vécsey család|Vécsey grófi]] villában rendezte be otthonát. Ebből a periódusából több paraszti portréja ismeretes. Sorozatokat is készített családjáról, házáról és kertjéről. Ezekre – a korábbi hollandiai képektől eltérően – a fény és az élénk színek jellemzőek, például a nevelt lányát, Cleót ábrázoló képeken. Ezek a művei a magyar szecessziós festészethez sorolhatók. Végül Budapesten telepedett le, de innen a környék falvait is járta témák után kutatva.<ref>[http://www.kieselbach.hu/muvesz/perlmutter-izsak_885 A Kieselbach Galéria honlapja Perlmutter Izsákról]</ref>
 
Perlmutter Izsák 1932 tavaszán halthunyt megel tüdőgyulladásban. Végrendeletében festményeit, villáját, valamint az Andrássy út 60. szám alatti bérpalotáját (jelenleg a [[Terror Háza]]) a zsidó hitközségre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy vagyona háromnegyed részét idős, munkaképtelen művészek segítésére fordítsák. ÚgyA rendelkezett:fennmaradó aegynegyed fennmaradórészből negyedbőlzsidó hozzanakmúzeum létrelétrehozásáról zsidó múzeumotrendelkezett.
Újra hazatérve a [[szolnoki művésztelep]]en alkotott, majd [[Besztercebánya|Besztercebányán]] dolgozott. Végül Budapesten telepedett le, de innen a környék falvait is járta témák után kutatva.<ref>[http://www.kieselbach.hu/muvesz/perlmutter-izsak_885 A Kieselbach Galéria honlapja Perlmutter Izsákról]</ref>
 
 
 
 
Festői pályáját már a kezdetektől siker övezte.
A fiatal művész útja , párizsi tanulmányai befejezése után Hollandiába vezetett, ahol megkezdte önálló festői pályafutását.
 
A festő 1904-ben hazatelepült, és a szolnoki művésztelepen dolgozott tovább. Itt főleg életképeket, tájképeket, paraszti enteriőröket festett, amelyek közül három ismert műve a Magyar Nemzeti Galériában található. A telepről Rákospalotára vezetett útja, Vécsey gróf villájában rendezte be otthonát. Rákospalotai periódusából több ismert paraszti portréja született, például a Rákospalotai varróasszony című, amely szintén szerepel a tárlaton. Ebben a korszakban több sorozatot is készített családjáról, házáról és kertjéről. Ezekre a festményekre - ellentétben a hollandiai képekkel - a fény hangsúlyozása és az élénk színek használata jellemző. Mindez leginkább a Ciklámen című csendéleten fedezhető fel, vagy a nevelt lányát, Cleót ábrázoló képeken. Rákospalotai otthonáról festett műve szintén a tárlat darabja. Művészettörténészek ezt a művet a magyar szecessziós festészethez sorolják.
 
 
Perlmutter Izsák 1932 tavaszán halt meg tüdőgyulladásban. Végrendeletében festményeit, villáját, valamint az Andrássy út 60. szám alatti bérpalotáját a zsidó hitközségre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy vagyona háromnegyed részét idős, munkaképtelen művészek segítésére fordítsák. Úgy rendelkezett: a fennmaradó negyedből hozzanak létre zsidó múzeumot.
 
==Kiállításai==
 
Önarcképei is fontos helyet foglalnak el munkásságában, egyet ezekből a [[firenze]]i [[Uffizi]] képtár vásárolt meg. Számos kiállítása szerzett elismerést művészetéánek: [[Berlin]]ben, [[Bréma|Brémában]], [[Párizs]]ban, [[München]]ben, [[Rotterdam]]ban. A [[Szinyei Merse Társaság]] tagjává választotta, bár nem kedvelte a festői csoportosulásokat, inkább önállóan alkotott.
 
 
== Jegyzetek ==