„Rákosd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
53. sor:
[[Fájl:Rakosd ortodox templom.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|Az 1883-ban épült [[Román ortodox egyház|ortodox]] templom]]
== Története ==
A helyi hagyomány szerint [[Háromszék]]ről települt, valószínűbb azonban, hogy korábbi lakosságához később költöztek [[Székelyek|székely]] családok. 1333-ban említik először, ''Rakuzd'' alakban. A középkorban a [[vajdahunyad]]i váruradalomhoz tartozott. Jelentős [[Kálvinizmus|református]] kisnemesi közössége volt, de a 18. században lakosságának többségét [[zsellér]]ek alkották – részben református magyarok, részben [[Ortodox kereszténység|ortodox]] románok. Református gyülekezete 1750-ig [[Hosdát]] testvéregyháza volt, akkor önállósult. 1766-ban 215 férfit és 149 asszonyt számlált. Lakossága az 1760-as évektől 1851-ig határőri szolgálatot teljesített az [[orlát]]i székhelyű [[I. Erdélyi Román Határőrezred]]ben. Magyar lakói 1848 tavaszán az erdélyi országgyűléshez írott petíciójukban kérték a határőrség felszámolását, majd október 8-án elkergették [[Karl Rieber]]
Az 1830-as református iskolai vizitáció megállapítása szerint „A legszükségesebb a magyar nyelv tanulása volna”.<ref>Sebestyén Kálmán: ''Erdély refomátus népoktatása 1780–1848.'' Bp., 1995, 61. o.</ref> (A határőriskolában a diákok a tankönyvet románra fordítva tanultak németül.) Bár a legtöbb [[Hunyad vármegye]]i magyar közösség magyar nyelvtudása sem volt különb, Erdély szerte híressé vált az alighanem az 1850-es években megesett história a rákosdiakról és új lelkészükről. A lelkész ugyanis felkészült, hogy mivel hívei nem értettek magyarul, román prédikációt tartson nekik. Alig kezdett azonban hozzá, a gyülekezet leparancsolta a szószékről és kizavarta a templomból, még utánakiabálva (román nyelven), hogy ne gúnyolódjon rajtuk, hiszen ők magyarok.<ref>Pl. [[Koós Ferenc]]: Három napi körút Hunyadmegyében. ''Reform'' 1870, 200. sz.</ref> A rákosdi magyarok elsődleges román nyelvűségét az első modern népszámlálások is tükrözik. A magyar állam 1874-ben az elsők között nyitott állami iskolát Rákosdon, hogy a helyi reformátusok magyar nyelvtudását erősítse.
| |||