„Rákosd” változatai közötti eltérés

* [[Kálvinizmus|Református]] templomát 1533-ban a [[Ferences rend|ferencesek]] építették [[Szent Ilona]] tiszteletére, miután [[vajdahunyad]]i rendházuk leégett. A reformáció idején lett a faluval együtt reformátussá. 1780–81-ben átépítették, a [[szentély]] mellé új hajót építettek. 1888-ban felújították.<ref>[http://delerdely.eloerdely.ro/epitett-orokseg/templom/rakosd-reformatus-templom]</ref> A templomnak az 1781-es átépítés után kialakult és máig élő ülésrendjét [[Kós Károly (néprajzkutató)|Kós Károly]] írta le. Az istentiszteleteken férfiak és nők külön, egymással szemben ülnek. A padokat mindkét oldalon a falu kisnemesi lakosságának [[Nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségi]] tagozódása szerint osztották ki, ahogyan azt 1781-ben kodifikálták. Eszerint a rákosdi nemesség hét ősi nemzetségre oszlott: Gergely, Pető, Farkas, Dávid, Jakab, Balázsi, Jakab és Bertalan. A hét közül öt családnevet már 1482 és 1511 között is feljegyeztek Rákosdról. A nemzetségek több ágra oszlottak, az eredeti családnevek közül több már 1781 előtt kihalt, de a változó viszonyokat mindig a régi nemzetségi rendhez igazították. A nemzetségek a falun belül külön települtek, mint ahogy temetőt és a falutól nyugatra eső erdőket is nemzetségek szerint osztották fel. A templomban az utolsó helyeket a „foglaló” nemzetségek után a faluba benősült vagy betelepült (nemtelen) családok kapták.