„Koch Sándor (mineralógus)” változatai közötti eltérés

kieg.,
(→‎Külső hivatkozások: halott link ki)
(kieg.,)
{{egyért2|a mineralógusról|Koch Sándor (egyértelműsítő lap)}}
 
'''Koch Sándor''' ([[Kolozsvár]], [[1896]]. [[augusztus 16.]] – [[Szeged]], [[1983]]. [[május 25.]]) [[mineralógus]], a föld- és ásványtani tudományok doktora (1952), [[Kossuth-díj]]as (1953).
 
 
== Életpályája ==
[[Kolozsvár]]on született. Édesapját hamarosan [[Budapest]]re helyezték, így elemi és középiskolai tanulmányait már ott végezte. Ezután beiratkozott a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] természetrajz-kémia szakára. Az egyetemet [[1919]]-ben fejezte be, de közben másfél évet az [[Oroszország|orosz]] és [[Olaszország|olasz]] frontokon töltött.
 
Az egyetem befejezése után a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] Ásványtárába került. Az ott eltöltött 15 év tovább erősítette az addig is ismert [[ásványtan]]i érdeklődését, a munkakör véglegesen meghatározta későbbi tudományos pályáját. [[1920]]-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai a különböző folyóiratokban, amelyekben a [[Kárpát-medence]] bányahelyeinek [[Ásvány (anyag)|ásványaival]] foglalkozott. [[1935]]-ben kilépett az Ásványtár kötelékéből és a [[Nemzeti Múzeum]] Elnöki Hivatalának lett vezetője. Ebben az évben jelent meg Vendl Máriával írt „A drágakövek" című műve.
[[Kolozsvár]]on született. Édesapját hamarosan [[Budapest]]re helyezték, így elemi és középiskolai tanulmányait már ott végezte. Ezután beiratkozott a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] természetrajz-kémia szakára. Az egyetemet [[1919]]-ben fejezte be, de közben másfél évet az [[Oroszország|orosz]] és [[Olaszország|olasz]] frontokon töltött.
 
Az egyetem befejezése után a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] Ásványtárába került. Az ott eltöltött 15 év tovább erősítette az addig is ismert [[ásványtan]]i érdeklődését, a munkakör véglegesen meghatározta későbbi tudományos pályáját. [[1920]]-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai a különböző folyóiratokban, amelyekben a [[Kárpát-medence]] bányahelyeinek [[Ásvány (anyag)|ásványaival]] foglalkozott. [[1935]]-ben kilépett az Ásványtár kötelékéből és a [[Nemzeti Múzeum]] Elnöki Hivatalának lett vezetője. Ebben az évben jelent meg Vendl Máriával írt „A drágakövek" című műve.
 
== 1940-1969 ==
[[Fájl:Koch Sándor sírja.JPG|bélyegkép|<center>Sírja a [[Farkasréti temető]]ben]]
[[1940]]-ben a [[Szeged]]en alakult új egyetemen egyetemi tanári kinevezést kapott. Ez már jövőbeli elképzeléseinek megvalósulását jelentette, hiszen az oktatás, kutatás, gyűjtemény kiállítása, szervezése és megvalósítása terén érvényre juttathatta azokat. Az [[ásványtan]]i oktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert - ma már az ő nevét viselő - ásványgyűjteményt.
 
Szegedi évei alatt is sorra jelentek meg tanulmányai a Kárpát-medence ásványairól. 1952-ben megírja az „Ásványtan története Magyarországon” című könyvét, majd 1966-ban megjelenik a „Magyarország ásványai” című könyv. Közben a felsőoktatás igényeit szem előtt tartva [[Sztrókay Kálmán]]nal megírta a máig is alapmunkának számító „Ásványtan" című tankönyvet.
 
== 1970-1983 ==
50 évi szolgálat után [[1969]]-ben ment nyugdíjba. Kiemelkedő tudományos munkásságát igazolja a megjelent közel száz tanulmánya, könyve.
 
== Művei ==
50 évi szolgálat után [[1969]]-ben ment nyugdíjba. Kiemelkedő tudományos munkásságát igazolja a megjelent közel száz tanulmánya, könyve.
* A magyar ásványtan története (1952)
 
* Magyarország ásványai (1966, 1985)
== Főbb művei ==
{{csonk-szakasz}}
 
== Koch Sándor Ásványgyűjtemény ==
 
{{Bővebben|Koch Sándor Ásványgyűjtemény}}
 
== Források ==
* [[Pál-Molnár Elemér]], [[Kóbor Balázs]] (2000): A [[Szegedi Tudományegyetem]] Koch Sándor ásványgyűjteménye. EMT Bányász-Kohász-Földtan Konferencia, [[Kolozsvár]], 113.
* {{MÉL|4||ABC07165/08142.htm}}
* Magyar életrajzi lexikon
 
{{Commonskat|Sándor Koch (mineralogist)}}