„Algol (csillag)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
|||
65. sor:
A fényesebb, forróbb csillag (Algol A) nagyjából háromszor nagyobb átmérőjű a [[Nap]]unknál. A halványabb, hűvösebb, narancsszínű kísérő fényessége harmadosztályú, átmérője a Napnál 20%-kal nagyobb. A két csillag egymás körül 68,8 óra alatt tesz meg egy fordulatot. Takarásban az összfényességük 2,2-ről 3,5-re csökken. Létezik egy harmadik, távolabbi társcsillag is (Algol C), ami az Algol A és B közös tömegközéppontja körül 1,86 évente tesz meg egy keringést.
Az Algol A tömege 3,7-szerese a Napénak, az Algol B tömege 0,8 naptömeg. A csillagfejlődés jelenlegi elmélete szerint egy nagyobb tömegű csillag gyorsabban fejlődik; az Algol rendszer esetén azonban a nagyobb tömegű Algol A még mindig fősorozatbeli csillag, míg az Algol B már szubóriássá fejlődött. Ez az úgynevezett '''Algol-paradoxon''', amit a lassú és folyamatos tömegáramlás magyaráz, ami a két csillag között zajlik az Algol B felől az Algol A irányába. A tömegáramlás és a keringési nagytengely elfordulása miatt a fedések időpontjaiban apró eltérések mutatkoznak. Az Algol B felől az Algol A irányába áramló gázok az Algol rendszert kiszámíthatatlan rádió- és röntgensugár-forrássá teszik.
<!--Through the work of Hoyle, Morton and others, the paradox was resolved when they showed that the now less massive secondary had once been the more massive one. When it evolved to core hydrogen exhaustion and expanded, it reached the inner critical surface, also known as the ROCHE LOBE. Having the more massive component of a binary in contact with the Roche lobe leads to an instability that results in rapid mass transfer to the other component. The mass transfer is so extensive that it reverses the ratio of the masses, leaving the system in a semi-detached configuration (one star filling its Roche lobe while the other is smaller than the lobe).-->
==Történetei==
| |||