„Algol (csillag)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
67. sor:
Az Algol A tömege 3,7-szerese a Napénak, az Algol B tömege 0,8 naptömeg. A csillagfejlődés jelenlegi elmélete szerint egy nagyobb tömegű csillag gyorsabban fejlődik; az Algol rendszer esetén azonban a nagyobb tömegű Algol A még mindig fősorozatbeli csillag, míg az Algol B már szubóriássá fejlődött. Ez az úgynevezett '''Algol-paradoxon''', amit a lassú és folyamatos tömegáramlás magyaráz, ami a két csillag között zajlik az Algol B felől az Algol A irányába. A tömegáramlás és a keringési nagytengely elfordulása miatt a fedések időpontjaiban apró eltérések mutatkoznak. Az Algol B felől az Algol A irányába áramló gázok az Algol rendszert kiszámíthatatlan rádió- és röntgensugár-forrássá teszik.
 
Hoyle, Morton és mások munkája nyomán az ''Algol-paradoxon''t sikerült megmagyarázni: a jelenleg kisebb tömeggel rendelkező másodlagos csillag valamikor nagyobb tömegű volt. Amikor a magjában lévő hidrogénkészlet kimerült, a csillag kitágult és elérte a kritikus [[Roche-határ]]t. Ez isntabilitáshoz vezetett a rendszerben, aminek eredménye az anyagáramlás a másik komponens felé. Az anyagáramlás annyira nagy mértékű, hogy a tömegarányok megcserélődtek a két csillag között.
<!-- -->
 
<!-- When it evolved to core hydrogen exhaustion and expanded, it reached the inner critical surface, also known as the ROCHE LOBE. Having the more massive component of a binary in contact with the Roche lobe leads to an instability that results in rapid mass transfer to the other component. The mass transfer is so extensive that it reverses the ratio of the masses, leaving the system in a semi-detached configuration (one star filling its Roche lobe while the other is smaller than the lobe).-->
 
==Történetei==