„Algol (csillag)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Leírása: link korr
a →‎Leírása: link korr: Roche-térfogat
67. sor:
Az Algol A tömege 3,7-szerese a Napénak, az Algol B tömege 0,8 [[naptömeg]]. A csillagfejlődés jelenlegi elmélete szerint egy nagyobb tömegű csillag gyorsabban fejlődik; az Algol rendszer esetén azonban a nagyobb tömegű Algol A még mindig fősorozatbeli csillag, míg az Algol B már szubóriássá fejlődött. Ez az úgynevezett '''Algol-paradoxon''', amit a lassú és folyamatos tömegáramlás magyaráz, ami a két csillag között zajlik az Algol B felől az Algol A irányába. A tömegáramlás és a keringési nagytengely elfordulása miatt a fedések időpontjaiban apró eltérések mutatkoznak. Az Algol B felől az Algol A irányába áramló gázok az Algol rendszert kiszámíthatatlan rádió- és röntgensugár-forrássá teszik.
 
Hoyle, Morton és mások munkája nyomán az ''Algol-paradoxon''t sikerült megmagyarázni: a jelenleg kisebb tömeggel rendelkező másodlagos csillag valamikor nagyobb tömegű volt. Amikor a magjában lévő [[hidrogén]]készlet kimerült, a csillag kitágult és elérte a kritikus [[Roche-határtérfogat]]tot. Ez instabilitáshoz vezetett a rendszerben, aminek eredménye az anyagáramlás a másik komponens felé. Az anyagáramlás annyira nagy mértékű volt, hogy a tömegarány megcserélődött a két csillag között.
 
Sarna által végzett kutatások szerint a rendszer eredetileg egy 2,8 és egy 2,5 naptömegű csillagból állhatott. A 2,8 naptömegű csillag odáig fejlődött, hogy elérte a Roche-lebenyt, és anyagot kezdett továbbítani a másik csillag felé; a tömege jelenleg mintegy 0,8 naptömeg. Az eredetileg 2,5 naptömegű csillag jelenlegi tömege 3,7 naptömeg. Ez azt is jelenti, hogy mintegy 0,8 naptömegnyi anyag eltávozott a rendszerből.