8
szerkesztés
a (DR. Bogenfürst Ferenc - Kacsák Juhász Gergő morfológiai ismeretei alapján.) |
|||
A vadon élő pézsmarécék eredetileg fekete színűek, de a kifejlett egyedek szárnytükre fehér! Hasukon irizál a tollazat. A pézsmakacsák fején jellegzetes, húsos kinövések láthatóak, arcuk pedig csupasz. Ez színtől függetlenül lehet piros, piros alapon barna árnyalatú és fekete. A 3–4 kilogrammos testtömegű gácsérok jóval nagyobbak a tojóknál, amelyek átlagosan 1,5–2 kilogrammot nyomnak. (A háziasított példányok esetében jóval nagyobb tömeggel számolhatunk: a tojók akár 5, a gácséroknál pedig akár 7 kilogrammos testsúly is előfordulhat.)
A háziasított pézsmakacsánál több alap és rejtett szín található: fehér, barna, fekete, kék,
Elterjedt dolog a beltenyészet is, amelynek egyik eredménye
== Életmódja ==
A vadon élő pézsmarécéket eddig viszonylag kevesen vizsgálták. Meglehetősen sok időt töltenek a fák koronájában, ahol kiválóan el tudnak rejtőzni. Ha megriasztják őket, lassú, nehéz szárnycsapásokkal emelkednek a levegőbe. Elsősorban a reggeli és esti órákban aktívak, ekkor szerzik növényi eredetű táplálékukat a sekély vízből. A költési időszakban egyedül vagy kisebb csoportokban látható, máskor nagyobb, akár 16 egyedből álló csapatok is megfigyelhetőek.
A néma kacsa azért is népszerű, mert – mint népi neve is mutatja – igen halk. Leginkább sziszeg, néha morog és csendesen hápog. Kárpótlásul változatos [[metakommunikáció]]s eszközöket használ:
== Szaporodása ==
[[Fájl:Parrulo.muscovy.duck.chick.jpg|220px|thumb|left|Pézsmaréce fióka]]
A pézsmaréce tojója a vadonban faüregekbe, gödrökbe rakja tojásait. A kirakott költőládákat is előszeretettel használja. A 8–21 tojás 35 napon belül kel ki. A
== [[Háziasítás]] ==
|
szerkesztés