„Johannes Sommer” változatai közötti eltérés

Szászországból származásott, 1542 körül [[Frankfurt (Oder)|Odera-Frankfurtban]] tanult. 1561-ben katonának állt [[II. János moldvai fejedelem|Iacob Heraclides]] rábeszélésére, aki [[Moldva|Moldvát]] lengyel segítséggel próbálta meghódítani, és sikerrel járt. Heraclides protestáns iskolát és könyvtárt akart alapítani Moldvában, ezért több tudóst hívott országába és Sommert a [[cotnari]]-i iskola élére állította. Mivel Heraclides az uralkodó vallást erőszakkal akarta megváltoztatni, a szokásokat és különösen a nemességet üldözte, alattvalói elégedetlenek voltak és 1563 novemberében megölték. Sommer alig tudott megmenekülni, és parasztruhában bujdosott, amíg Erdélyben [[Brassó]]ba érkezett. Itt a római és görög irodalomban való jártassága miatt szívesen fogadták és 1565-ben rábízták az iskola igazgatását. Ezt a tisztséget 1567-ig viselte és ideje nagy részét a latin költészetnek szentelte. 1568-ban [[Beszterce|Besztercére]] ment, ahol szintén rektor volt 1570-ig; ekkor [[Kolozsvár]]ra távozott, ahol [[Giorgio Biandrata|Blandratával]] és [[Dávid Ferenc (püspök)|Dávid Ferenccel]] szövetkezett és unitárius iskolájuknál rektori állást vállalt. 1571-ben Dávid Ferenc mellett ő prédikált [[II. János magyar király|János Zsigmond]] fejedelem temetésén. Feleségül[[Johann vetteSeivert]] szerint Dávid Ferenc Sophia/Zsófia(?) nevű leányát vette feleségül; azonbanezt az állítását többen is átvették, de erre nézve nincsenek közvetlen bizonyítékok, és az állítás ellenmond más tényeknek.<ref>{{CitPer|aut=Sebesi Pál|tit=Újabb adatok Dávid Ferenc családjáról és nemzetiségéről|per=Keresztény márMagvető|tom=78|ann=1972|fasc=1|pag=36|url=http://epa.oszk.hu/02100/02190/00096/pdf/KM_1972_01_030.pdf}}</ref> 1574-ben nejével és napával együtt a [[pestis]] áldozata lett.