„Tabéry Géza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Tabéry Géza''' ([[Nagyvárad]], [[1890]]. [[július 17.]] – Nagyvárad, [[1958]]. [[január 6.]]) romániai magyar író, újságíró.
 
== Pályája ==
Jogi tanulmányait Nagyváradon, [[Genf]]ben végezte és [[Kolozsvár]]ott fejezte be, majd itthon a közigazgatásban helyezkedett el. 1909-től ''[[A Hét (folyóirat, 1890)|A Hét]]'' című lap munkatársa volt. 1914-ben a fronton megsebesült. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] idején is hivatalt vállalt Nagyváradon, a bukás után börtönbe is került. Később a [[Tavasz (folyóirat)|Tavasz]] és a [[Magyar Szó (hetilap, 1919–1920)|Magyar Szó]] című lapok szerkesztőjeként, valamint több lap, köztük a [[Szemle (folyóirat)|Szemle]] munkatársaként is tevékenykedett. Baloldali irányzatú közírói tevékenységével az erdélyi magyarság önvédelmi szerveződését támogatta. [[Ady Endre]] örökségének következetes őrzője, az általa megszervezett és 1955-ben megnyílt nagyváradi [[Ady Endre Emlékmúzeum (Nagyvárad)|Ady-múzeum ]]igazgatója volt.
 
Az [[1920-as évek]]től [[Erdély]] magyar irodalmi életében és sajtójában jelentős helyet töltött be. Az erdélyi színpadokon több színművét játszották (Helén vágyai, 1914; Mimikri, 1921; Álomhajó, 1922; Kolozsvári bál, 1923).
 
Legismertebb regényei az 1920-as években születtek. A ''Szarvasbika'' (1925) a két Bolyai, apa és fia ellentétének története. [[Pintér Jenő]] szerint a könyv „minden elbeszélő lendülete mellett is elbúsító példája a szellemében és stílusában beteg irodalomnak.” A ''Tűzmadár'' (1927) két költött nevű nép, a gitánok és a liburok ellenségeskedésének rajza, kísérlet a korabeli helyzet jelképes ábrázolására. A ''Vértorony'' (1929) [[Dózsa György]] parasztháborújának korát és eseményeit mutatja be; Pintér Jenő a középkori egyház elleni gyűlölködő vádiratnak, erotikus jeleneteit ízléstelennek tartja. A ''Fekete ablak'' (1936) kishivatalnok hősének sorsában a [[Királyhágó]]n túli részek [[első világháború]]t követő szenvedését mutatja be. Az erdélyi magyarság kiszorul a városokból. Életben maradásához vissza kell térnie a faluba, egyetlen menedéke talán a föld lehet.
 
Utolsó éveiben átfogó önéletrajzi munkán dolgozott. A három kötetre tervezett műből csak az elsőt tudta befejezni, ez ''Két kor küszöbén'' címen 1970-ben jelent meg.
 
Tabéry Géza könyveinek egy része nyíltan vagy jelképesen liberális eszméket hirdet. „Történelmi regényei a társadalmi harcok mozgását, a világnézetek küzdelmét kívánják megvilágítani. (…) Regényei mégis egyenetlenek: hatalmasra formált hőseit sokszor romantikus jelmezbe öltözteti, egyébként szenvedélyes stílusereje gyakran téved nagyhangú szólamokba, a keresett archaizálás túlzásai közé.”<ref>In. ''A magyar irodalom története'' (1966), 6. kötet, 931.o.</ref>
 
== Munkái ==
*''Néma harc'' (Regény. Békéscsaba, 1911)
*''Klematiszos udvar'' (Novellák. Békéscsaba, 1914)
*''Veszta flagelláns'' (Novellák. Békéscsaba, 1917)
19. sor:
*''Forradalmi versek'' (Békéscsaba, 1918)
*''Mimikri'' (Színmű. Kolozsvár, 1921)
*''Álomhajó'' (Színmű. Nagyvárad, 1922)
*''A kolozsvári bál'' (Színmű. Kolozsvár, 1923)
*''Szarvasbika'' (Regény. Kolozsvár, 1925)
*''Tűzmadár'' (Regény. Kolozsvár, 1926)
*''Vértorony'' I.–II. (Regény. Kolozsvár, 1929)
*''Emlékkönyv'' Az erdélyi irodalomról. (Kolozsvár, 1930)
*''Októberi emberek'' (Regény. Arad, 1934)
31. sor:
*''Cenci a váradi lány'' (1943)
*''Medvetánc'' (Bukarest, 1958) Válogatás munkáiból.
*''Két kor küszöbén'' (Bukarest, 1958)
 
== JegyetekJegyzetek ==
 
{{források}}
41. sor:
*{{MÉL|2||ABC15363/15366}}
*[[Pintér Jenő]] ''A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés'' Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és színmű / Analizálók, stilromantikusok c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
*{{cite book |author= |authorlink= |editor = Szabolcsi Miklós |others= |title=A magyar irodalom története (6. kötet)|origdate = |url= http://mek.niif.hu/02200/02228/html/06/488.html |accessdate =2012-10-23|publisher=Akadémiai Kiadó|location =Budapest |year= 1966|edition=|id= ISBN 963 04 1645 4 6. kötet| pages =930–931 |chapter =37. Magyar irodalom Romániában }}
*{{cite web |url= http://lexikon.kriterion.ro/szavak/4556/|title= Romániai magyar irodalmi lexikon |author= |publisher= Kriterion Könyvkiadó|year=|accessdate=2012-10-23 |language = }}