„Közép-Atlanti-hátság” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A [[Közép-Atlanti-hátság]] az [[Atlanti-óceán]] medrének középvonalában húzódó [[lemeztektonika]]i képződmény, amelynek mentén az amerikai kettős kontinens, illetve Európa és Afrika kőzetlemezei továbbra is távolodnak egymástól, évi mintegy 2,5 cm-es sebességgel.<ref name="USGS_understanding">{{cite web|url=http://pubs.usgs.gov/gip/dynamic/understanding.html|title=Understanding plate motions|last=USGS|date=5 May 1999|accessdate=13 March 2011}}</ref> Egyben a világ leghosszabb hegyláncának is tekinthető. [[Grönland]]tól keletre, [[Izland]]tól északra kezdődik, és az Atlanti-óceán déli részén ér véget. A hátság az óceán mélyén húzódik, de helyenként így Izlandon, a víz felszíne fölé emelkedik. Az Izland szigetét is magába foglaló szakaszának a neve ''Reykjanesi hátság''. Ez a legismertebb [[óceáni hátság]], amelyet elsőként fedeztek fel.
 
==Szerkezete==
 
Az atlanti hátság gerincvonulatokra és lejtős területekre oszlik. A gerincvonulat fő része a középen haladó, 25-50 km széles, és a környező hegyeknél 1-2 kilométerrel mélyebben elhelyezkedő hasadékvölgy (angol szakkifejezéssel ''rift''), ahol a magma feltör és az új óceánfenék keletkezik. A gerinc részei tovább a hasadékvölgy két oldalán húzódó két hegyláncok, amelyek helyenként erősen töredezett fennsíkokba mennek át.A két hegylánc külső oldalát lejtők alkotják, amelyek az óceánfenékig ereszkednek.
 
et gerincvonulatokra és lejtős területekre osztanak fel. A gerincvonulat részei az erősen összetöredezett fennsíkok (platók) és hegyek, valamint a hasadékvölgy (rift); az utóbbi a hátság tengelyvonalán húzódik végig, 25-50 km széles, és a környező hegynél 1-2 km-rel mélyebb; a tengerfenéktől a fennsíkig lépcsőzetesen emelkedő hegyoldali terület a lejtő; ennek meredekség (lejtési százaléka) átlagosan 1:100 nagyságrendű.
 
==Jegyzetek==