„Szászsebes” változatai közötti eltérés

== Látnivalók ==

* [[Evangélikus kereszténység|Evangélikus]] temploma egy korábbi templom helyén a [[12. század|12]]–[[13. század]] fordulóján épült, háromhajós bazilikaként. Két torony felépítését is tervezték, de az építkezést a [[tatárjárás]] megszakította. Ebből a periódusból valók középhajójának [[árkád (építészet)|árkádjai]]. [[1255]] körül a [[kerc]]i [[Ciszterciek|ciszterci]] műhely stílusában új, [[Gótika|gótikus]] [[szentély]]t és boltozatot, a korábban tervezett két torony helyett pedig egy centrális elhelyezésű tornyot építettek. [[1370]] és [[1382]] között a város fejlődése szükségessé tette, hogy a templomot kiszélesítsék és meghosszabbítsák, ezzel [[Erdély]] egyik legnagyobb templomává vált. Ebből az időből valók a külső [[pillér]]eken álló szobrok is. Az [[1442]]-es [[Oszmán Birodalom|török]] pusztítás után a pápa [[bűnbocsánat|búcsúengedélyt]] adott a helyreállítására. [[1453]] és [[1464]] között oldalhajóit tovább szélesítették és magasították. [[1661]]-ben a torony tetőzete leégett, ezután magasították. [[1837]]-ben a korábbi gótikus [[Sekrestye|sekrestyét]] kisebbel helyettesítették. Az [[1961]] és [[1964]] közötti restaurálásakor [[középkor]]i [[freskó]]kat tártak föl. [[Reneszánsz]] [[szárnyas oltár]]a [[1518]] és [[1523]] között készült, talán [[Veit Stoss]] fiának munkája. [[Szószék]]e késő gótikus. [[Anatólia]]i szőnyegei a [[15. század|15]]–[[17. század]]ból valók. A mellette álló [[Idősebb Szent Jakab|Szent Jakab]]-kápolna ''(Jakobskapelle)'' [[1400]] körül épült, gótikus stílusban. A déli oldalán található épület a régi városháza. A templomot egykor 4,5 m magas fal vette körül, három toronnyal. A fal a déli oldalon ma is áll.

* A várost [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] [[1387]]-ben kiadott engedélye alapján vették körül falakkal és védőművekkel. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] [[1485]]-ös rendelete nyomán a falakat kijavították és magasították. [[1571]]-ben újra megerősítették. [[1849]] után a kapukat, a déli és a keleti oldalon állt [[barbakán]]nal és más erődítésekkel együtt lerombolták, de maguk a várfalak ma is szinte teljesen körülveszik a városmagot. Tornyai közül nevezetes a [[14. század]]i ''Studententurm'' ('Deák-torony' vagy ''Schneiderturm'' – 'Szabó-torony'). Az [[1438]]-as ostrom alatt ez a torony tartott ki legtovább és itt esett fogságba a [[domonkosok]] diákjaként a várost védő későbbi [[Georgius de Hungaria]], a „sebesi névtelen”. Az északi oldalon áll a ''Schmiedturm'' ('Kovács-torony'), a ''Schusterturm'' ('Csizmadia-torony'), a ''Bathoryturm'' ('Báthory-torony') és a Nyolcszögletű torony.

* A [[Ferences rend|ferences]] templom eredetileg a [[13. század]]ban épült, a kolostort [[1322]]-ben [[domonkosok]], [[1523]]-ban ferencesek, [[1529]]-ben ismét domonkosok lakták. A ferencesek [[1731]]-ben költöztek vissza Szászsebesre, templomukat [[1740]] és [[1769]] között romjaiból újjáépítették. [[1849]]-ben itt vette át [[Józef Bem|Bem]] [[Kossuth Lajos|Kossuth]] kitüntetését. Szerzeteseit [[1951]]-ben elhurcolták. A kolostort a [[2000-es évek]]ben újították föl.

* A Főtéren álló ''Zápolya-ház''ban ''(Fejedelmek háza, Königshaus)'' halt meg [[1540]]-ben [[Szapolyai János]]. Az egyemeletes épület eredetileg [[15. század]]i és a [[16. század]]ban bővítették. Udvari bejáratát két [[Római Birodalom|római kori]] kőoroszlán őrzi. [[Szászsebesszék]] gyűlése számára épült. Az [[Erdélyi Fejedelemség]] idejében a fejedelmek szállása és országgyűlések színhelye volt. Benne működik a ''Ioan Raica Múzeum'' könyv- és várostörténeti, szépművészeti, román és szász népművészeti kiállítással. [[Afrika]]i etnográfiai és természetrajzi anyaga [[Franz Binder]] hagyatékából való, aki a városi patika tulajdonosa volt.

* A Belvárostól északra egy temetőben áll az ''Istenanya Elszenderülése'' [[Ortodox kereszténység|ortodox]] (eredetileg [[román görög katolikus egyház|görög katolikus]]) templom, amelyet egy korábbi templom helyén [[1778]]-ban építettek. A város [[1701]]-ben egy 35 faluból álló görög katolikus [[esperes]]i kerület központja volt. [[1733]]-ban öt román papját írták össze, [[1761]]-ben az ortodoxoknak négy, a görög katolikusoknak egy papjuk volt. [[1756]]-ban az ortodox fiatalok eltávolították a templomból Samuel Pop görög katolikus lelkészt, de [[1762]]-ben egy királyi rendelet ismét a görög katolikusoknak ítélte a templomot. Miután szűknek bizonyult, a görög katolikusok [[1817]]-ben elhagyták.

* Az ''Urunk színeváltozása'' ortodox templomot a görög katolikusok építették [[1818]]-ban, a Belvárost a volt nyugati külvárossal összekötő, a [[Sebes (folyó)|Sebes]] és a Malom-csatorna közötti egykori „görög” negyedben, amelyet a görög kereskedőkompánia tagjai, [[Aromunok|macedoromán]], örmény és román kereskedők laktak. A városrészt a [[19. század]] végén átépítették, eredetileg a belvárosiakhoz hasonló polgárházak álltak itt. A templom kriptájában nyugszik [[Alexandru Roman]] és a Balomiri család.

* A legtöbb régi épületet a Str. Lucian Blaga belvárosi szakaszán találjuk (nyugati része németül a ''Petrigasse,'' a keleti a ''Siculorumgasse'' nevet viseli): 1. régi posta ([[1900-as évek]]), 3. Weber-ház ([[16. század|16]]–[[18. század]]), 6. céhek háza (18. század), 10–12. Filtsch-ház (18. század – itt született a csodagyerek [[Carl Filtsch]]), 16. Roth-ház [[16. század|16]]–[[19. század]], 25–27. Kohuth–Breitenstein ház (16–19. század), 26. [[szecesszió]]s ház, 39. Heitz–Konrad ház (16–19. század), 52. Mauksch-ház (16–19. század).

* A Binder-ház 1861-ben került az Afrika-utazó [[Franz Binder]] birtokába, korábban 1820-ban a városi helyőrség parancsnoksága működött benne. Binder átépítette, a homlokzat emeleti ablaksora alatt két oldalon és a középső erkély felett egy-egy Afrikára utaló [[Fríz (építészet)|frízt]] helyezett el. A bal oldali domborművön a [[Gízai nagy piramis|Kheopsz-]], a [[Hafré-piramis|Hafré-]] és [[Menkauré-piramis]] és néhány [[kairó]]i épület, a jobb oldalon a [[philai]] Ízisz-templom és Kairó egyik kapuja, középen felül egy a [[Núbiai-sivatag]]ot átszelő karaván látható.