„Érsek” változatai közötti eltérés

'''Hercegérsek''': hercegi családból származó vagy hercegi címet nyert érsek. Magyarországon használatos elnevezése: '''hercegprímás'''. A német-római birodalomban azokat a főpapokat nevezték hercegérseknek, akik joghatósági területükön és a birodalmi gyűlésen hercegi jogokat gyakorolhattak. A hercegérsekség tehát nem egyházi, hanem birodalmi, politikai cím és rang. Magyarországon elsőként 1707-től Keresztély Ágost viselte ezt a címet, aki születésénél fogva szász királyi herceg és esztergomi érsek lett. <ref>Magyar katolikus lexikon. [http://lexikon.katolikus.hu/H/herceg%C3%A9rsek.html] és [http://lexikon.katolikus.hu/H/hercegpr%C3%ADm%C3%A1s.html]</ref>

A [[Keletikeleti katolikus egyházak|keleti katolikus egyházakban]]ban 1991 óta létezik a ''főérsek''i cím is. A címet [[II. János Pál pápa]] hozta létre az 1991. október 1-jén kibocsátott Keleti Egyházak Törvénykönyvével, annak érdekében, hogy ne szaporítsák tovább a keleti ''pátriárkák'' számát. A ''főérseki'' cím tehát a ''metropolita'' (érsek) és a ''pátriárka'' között helyezkedik el, jogköreit és feladatait tekintve pedig inkább a [[pátriárka|pátriárkának]] felel meg. Több görög katolikus egyház élén (így pl. a [[román görög katolikus egyház]] élén is) ''főérsek-metropolita'' áll.<ref>http://www.topnet.ro/vasarnap/</ref>

== LásdKapcsolódó mégszócikkek ==