„Házi len” változatai közötti eltérés

==Története==

Rostját a legrégibb idők óta használják szövet előállítására. Európában eleinte az Alpoktól délre, a ''Linum angustifolium Huds.'' többnyári és többszárú faj rostjait szőtték, amint a Felső-Olaszország kőkorszakbeli és Svájc cölöpházaiban talált maradványok tanúsítják. Ez a faj Európa déli részén, a Kanári-szigetektől Palesztináig és a Kaukázusig terem. A jelenlegi házi len valószínűleg a [[Perzsa-öböl]]ből származik, ahol [[Egyiptom]]ban, [[Asszíria|Asszíriá]]ban és [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] 4-5000 éve termesztik. Az egyiptomi [[múmia|múmiák]] takarója is a mikroszkopikus vizsgálat szerint lenszövet volt, a régi sírokban lengubót és a lenmagokat is találtak. Az antik görögök és arabok is ismerték már a len gyógyhatását.

 

Nem ismert, hogy mikor foglalta el az egynyári len, a ''Linum angustifolium'' helyét, de nagy a valószínűsége annak, hogy már a keresztény időszámítás előtt, mert [[Caius Plinius Caecilius|Plinius]] azt írja, hogy „a lent tavaszkor vetik, őszkor pedig nyűvik”. Valószínű, hogy az egynyári házi lent az Alpesektől északra termesztették, mert itt a klíma megfelelőbb volt, mint a ''Linum angustifolium''nak. [[Egyiptom]], [[Fönícia]] és [[Júdea]] népe ruhát, sátort, vitorlát stb. készített a len rostjából. [[Hérodotosz]] szerint a babilóniaiak lenből való felső ruhát viseltek, Strabo szerint Borsippa városa nevezetes len-ipari székhely volt. [[Ázsia|Ázsiából]] a len termelését [[Görögország]]ban is meghonosították, [[Homérosz]] a len-t többször említi. Hérodotosz szerint pedig a len-ruha bujálkodó női és fényűző viselet volt. A [[római birodalom]]ban [[Livius]] szerint Kr. e. már az V. században készült ruhanemű belőle, a IV. században a samniták fehér len-tunikát viseltek. [[Cicero]] szerint a korabeli fényűző len-ruházkodás Keletről ered. Ezután nemsokára a [[germánok]], [[kelták]], [[Szláv népek|szláv]]ok és [[litvánok]] is kezdték a lent termeszteni, így elterjedt és általánossá vált [[Európa|Európában]] is.

 

==Felhasználása==

 

* [[Lenmag]]