„Holdkőzetek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a ==Lásd még== → ==Kapcsolódó szócikkek==, egyéb apróság AWB |
||
11. sor:
2.) a [[bazalt]]os ''mare'' elöntések kialakulása és a bazaltok rétegződése (3 bazaltos minta és egy szitált frakció a narancsszínű talajból, amit lávaszökőkút hozott létre),
3.) a breccsák keletkezése (3 breccsa minta, egy-egy a felföldi és ''mare'' területről és egy a ''Fra Mauro Formáció''ról), és
4.) a holdi regolit keletkezése (2 talajmintából szitált frakció és egy talajbreccsa).
[[Fájl:Anortozit minta.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Anortozit minta vékonycsiszolati képe a NASA Holdkőzetből. Az [[Apollo–16]] gyűjtése.]]
32. sor:
Három bazaltos vékonycsiszolat van a gyűjteményben, de összetételét tekintve ide tartozik a "narancsszínű talaj" mintája is, tehát a bazaltokat négy minta képviseli a NASA készletben. Rendezzük el a holdkőzet-készlet négy, bazaltos összetételű mintáját egy olyan tulajdonság alapján, ami jól megfigyelhető a szövetükön: az ásványszemcsék mérete alapján. Tudjuk, hogy a lehűlés körülményei erősen hatnak a szemcseméretre. A gyorsan lehűlő szilikátolvadékból apró kristályok válnak ki, míg a hosszú ideig (például nagy mélységben) kristályosodó kőzetek durva szemcsés szövetűek lesznek. Ha tehát az átlagos szemcseméret, illetve a szemcsék egymáshoz való viszonya alapján készítünk el egy sorozatot a holdi bazaltokból, akkor voltaképpen a lehűlési sebesség szerinti anyagtérképet is fölvázoltuk. A mi lehűlési anyagtérképünkön a függőleges tengelyen szerepel a lehűlési sebesség, a különféle szövetek pedig egymás alá kerülnek: az apró szemcsés felszín-közeli, s rendre az egyre durvább szemcséjű mélységi szövetekkel zárul a sor.
Az összetett ábra a NASA holdkőzet-készlet 4 bazaltmintájának szövetét mutatja be, lehűlési sebesség szerinti sorozatba rendezve, és összevetve az acélok edzésére készített szövet-diagrammal.
===Breccsák===
Még az anortozitoknál is tördeltebb ásványvilág szökik a szemünkbe a breccsákat megfigyelve a mikroszkópban. A becsapódások ütése összetett átalakító folyamatokat indít el a felszíni kőzeteken. A [[kerámia]]ipari folyamatok hasonlatával élve: mint a "malom" őrli, mint a "vihar" forgószele teríti, s mint a "kemence" forrósága összesüti a törmelékeket. A breccsák némelyike sokszor átesett ezen a tortúrán, ezért alakulhatott ki soknak a "breccsa-a-breccsában" szövete (14305, 72275).
Sok breccsában különböző eredetű kőzetszilánkok és töredékek keveredtek össze (polimikt breccsák), míg más breccsák egyetlen megelőző kőzet (protokőzet) összetördeléséből alakultak ki (monomikt breccsa). Sok breccsában a mátrix anyaga megolvadt és újrakristályosodott. A becsapódási kráter közepén találjuk azokat a kőzeteket, amelyek a megolvadt kőzetekből és a rájuk visszahullott törmelékekből alakultak ki.
46. sor:
A NASA-készletben a negyedik anyagminta-típus a talajmintáké. A talajminták is a távoli vidékekről odaszállított változatos anyagvilágot, kőzet- és ásványtöredék-darabokat hordozzák és így a felszíni keveredési folyamatokra is utalnak. Szitált frakciók 60-100 mikrométeres szemcsékkel. A 68501 sz. minta a felföldekről, a 70181 sz. minta pedig a ''mare'' vidékekről tartalmaz töredékeket, kőzetszilánkokat, ásványszemcséket.
== Kapcsolódó szócikkek ==
*[[Holdi por]]
*[[Holdi víz]]
| |||