„Ross-selfjég” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
[[Kép:Antarctic profile hg.png|bélyegkép|300px|Ross-selfjég [[2006]]. [[augusztus 8.|augusztus 8-ai]] felvételen]]
A '''Ross-selfjég''' a [[Déli-sarkvidék]] 536 000 km² kiterjedésű, közel [[
„Különösen akkor válik sebezhetővé, amikor az [[Antarktisz]] nyugati része felől érkező hatalmas jeges áramlatok lassulni kezdenek vagy akár megállnak” – mondta [[Tim Naish]], majd hozzátette: széttöredezése vagy akár egy részének leválása „drámaian befolyásolná az óceáni áramlatokat és az éghajlatot”. 3 °C-os változásnál a [[Weddell-tenger]]en lévő selfjegek is veszélyeztetetté válnak a [[globális felmelegedés]] miatt.
A Ross-selfjég tengermedrében [[Új-Zéland|új-zéland]]i, [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]], [[Egyesült Királyság|brit]], [[Olaszország|olasz]] és [[Németország|német]] kutatók végeztek méréseket, ill. az akkori legmélyebb magfúrást [[2002]]-ben végezték el az [[Antarktisz]]on. A B-15A – az eddigi legnagyobb jéghegy volt, ami feldarabolódott – mellett levált a C18 (76 km hosszú) és a C19-es (200 km hosszú) jégtömb is a Ross-selfjégről.
==Jegyzetek==
{{források}}
==Forrás==
*{{hely|Skeib}}{{cite book |last=Günter Skeib|first=|others=|title=A déli jégvilág|publisher=Kossuth|location=Budapest|year= 1967|language=|id=}}
{{Új-Zéland közigazgatása}}
{{portál|klímaváltozás|-|Földrajz||}}
| |||