„Katabolizmus” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (1 link korr. + apróságok)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Az élő szervezetek biokémiai reakciók során történő tápanyaglebontását '''katabolizmusnak,''' vagy más szóval '''disszimilációnak, lebontásnak''' nevezzük. Ez a szervezetek energiafelszabadító folyamata, melynek során a bonyolult [[szerves vegyület]]ekből (például [[poliszacharid]]okból, [[lipidek]]ből, [[fehérje|fehérjékből]], [[nukleinsavak]]ból) egyszerűbb felépítésű szerves vagy szervetlen vegyületek (például [[monoszacharid]]ok, [[zsírsav]]ak, [[nukleotid]]ok, [[aminosav]]ak stb.) keletkeznek. Az ezekből a kisebb molekulákból, ún. monomerekből álló nagyobb molekulákat polimereknek nevezzük.
 
A sejtek a monomereket vagy újra felhasználják polimerek [[Egyesülés (kémia)|szintéziséhez]], vagy tovább bontják még egyszerűbb végtermékekre, ezzel további energiát szabadítva fel. A sejtek [[anyagcsere]] végtermékei közé tartoznak például a [[tejsav]], az [[ecetsav]], az [[ammónia]] és a [[karbamid]] (urea). Ezen termékek többnyire [[oxidáció|oxidatív]] folyamatok során keletkeznek, amely során a felszabaduló kémiai energia egy része hő formájában "elvész", míg a többi része az ATP ([[adenozin-trifoszfát]]) szintézisére fordítódik. Ez a molekula működik (többek között) a szervezet energia szállítójaként: az [[anabolizmus|anabolikus]] szintézisek szintézisek során az ATP lebomlik, és közben energia szabadul fel, mely a felépítő folyamatok végbemeneteléhez szükségesek ('''anabolizmus'''). A katabolizmus tehát a [[sejt]]ek fenntartásához és növekedéséhez szükséges energiát biztosítja. A katabolikus folyamatok közé tartozik például a [[glükoneogenezis]], a [[citromsav-ciklus]], a [[zsír]] [[zsírsav]]akká történő lebontása a [[zsírszövet]]ben és a májban, valamint az [[Izom|izmok]] és a máj fehérjéinek lebontása (a keletkező aminosavakat a szervezet a glüloneogenezisben hasznosítja.
 
A katabolizmustkatabolizmus aaz emberi szervezetben számosis erős kontroll jelzésalatt kontrolláljavan. Az eddig ismert, katabolizmusra ható molekulák jórészt [[hormon]]ok, illetve maguk az anyagcserében részt vevő molekulákköztes termékek (intermedierek). Az [[endokrinológia|endokrinológusok]] a hormonokat hagyományosan anabolikus és katabolikus hormonokra osztják fel, aszerint, hogy melyik folyamatot serkentik, de több típusú hormonfelosztást ismerünk. A 20. század eleje óta ismerjük az ún. "klasszikus" katabolikus hormonokat. Ezek a [[glukagon]], a [[kortizol]], és az [[adrenalin]] (és más [[katekolamin]]ok). Az elmúlt évtizedekben azonban számos új, részben a katabolizmusra ható hormont is felfedeztek: ilyenek például a [[citokin]]ek, az [[orexin]] és [[hipokretin]] (hormonpár) és a [[melatonin]]{{forrás?}}.
 
==Források==
*Berend Mihály - Szerényi Gábor - Gömöry András: Biológia IV. - Műszaki Kiadó, Budapest 2006
*Kovács János: Sejttan - Eötvös Kiadó, 1999
* Ádám Veronika - Orvosi biokémia - Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2006
 
 
[[Kategória:Anyagcsere]]
1

szerkesztés