„Gyékényes” változatai közötti eltérés

Már a 30-as vonal is érinti a falut + Csurgói járás
a (Egyáltalán nem jellemző itt a horvát lakosság (0,4%), így horvát név nem kell.)
(Már a 30-as vonal is érinti a falut + Csurgói járás)
| régió = Dél-Dunántúl
| megye = Somogy
| járás = Csurgói
| kistérség = Csurgói
| rang = [[község]]
| KSH kód = 30960
}}
'''Gyékényes''' [[község]] [[Somogy megye|Somogy megyében]], a [[Csurgói kistérségjárás]]benban.
 
== Fekvése ==
Határállomás és fontos vasúti átkelőhely [[Horvátország]] felé. Itt megy a Budapestet [[Fiume|Rijekával]] (Fiume) összekötő vasútvonal (A [[Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal]]ból [[Dombóvár]]nál kiágazó [[Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal]], ami itt találkozik a [[Nagykanizsa–PécsSzékesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal|Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vonal]]lal).
 
== Története ==
'''Gyékényes''' és környéke már az [[római birodalom|ókor]]ban is lakott hely volt, amit az [[1971]]-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.
 
Első ismert birtokosai a [[Geregye nemzetség]]beli Écs és fia [[Pál országbíró]] voltak, kinek öröklött birtokai voltak [[Vas vármegye|Vas megyében]] a [[Sár-folyó]] mellett a mai [[Zalaegerszeg]] környékére eső [[Egervár]], [[Fancsika]], Középfalu, köztük Gyékényes is, melyeket Pál országbíró [[1255]]-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak [[Berettyó]] menti [[Bihar vármegye|Bihar megyei]] [[Micske]], [[Poklostelek]] (Vámos-), [[Vámosláz|Láz]], Sáncz és Dénes birtokaiért az ő [[Zalaegerszeg]] közelében fekvő [[Fancsika]] (Nagyfaludi puszta), Középfalu, Gyékényes, Pincze és Pozva[[Pózva]] (Pazuba) falvakba eső részeiért.
 
[[1380]]-ban, ''Gykynes'' alakban említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: [[1446]]-ban a [[Marczali család]] leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt.
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{Somogy megye települései}}
{{Csurgói kistérségjárás}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}