„Debreczeni Márton” változatai közötti eltérés

a
→‎Élete: egyértelműsítés
(Új oldal, tartalma: „'''Debreczeni Márton''' (Magyargyerőmonostor, 1802. január 25. - Kolozsvár, 1851. február 18.) a pénzügyminisztérium bányászati igazgató...”)
 
a (→‎Élete: egyértelműsítés)
==Élete==
 
Debreczeni János fazekas és Lőrinczi Erzsébet fia volt. Falusi iskolába járt ([[1809]]–[[1813]].) és a falusi gyermekekkel együtt játszott vagy járt harangozni (a harangkötél le is szakította egyik ujját). Atyja mesterségéhez nem volt kedve, sokat olvasott, de azért itt végezte volna tudományos készülődését, ha egy falujabeli nagyobb diák, Ignácz Márton magával nem viszi [[1814]] elején Kolozsvárra a [[református]] kollégiumba, hol [[1819]]-ig barátja vezetése alatt a [[latin]] osztályokat, [[1823]]-ig a bölcseleti, jogi s hittani évfolyamokat is végezte. Szabad idejét a classikusok ([[Ovidius]], [[Horatius]], [[Vergilius]]) olvasásával töltötte; ezek mellett a zenének is nagy kedvelője volt, a hegedűt és erdei kürtöt jól játszotta. Magántanítással tartva fenn magát, egy évet kénytelen volt növendékével falun tölteni s magántanulás után tett jeles vizsgálatot; különösen [[Anakreón]]t elemezte nagy könnyűséggel. Az alsó osztályok [[görög nyelv]] tanítójául választották meg. Utolsó iskolaévében [[DézsaknaDésakna|DézsaknánDésaknán]] innepelvén, az ottani bányásztisztek buzdításai reá birták e szak választására; megtakarított pénzét egyik pártfogója kétszáz forintra egészítette ki s ezzel [[Méhes Sámuel]] ajánlatára utját [[Bukovina|Bukovinán]] át vette, hol [[Fundamoldovi]] faluban a Mancz-féle vas-rézbányáknál új ásványerek keresésében három hónapot töltött és első talált olyat, mely aztán nevére kereszteltetett, és a bányatulajdonos késznek nyilatkozott akadémiai költségeit is viselni, ha aztán nála áll szolgálatba; de ezt Debreczeni el nem fogadta s folytatta útját. [[1823]]. [[november 8]]. [[Selmecbánya|Selmec]]re érkezett, hol tanulmányait végezte, mire [[1825]]-ben bányagyakornokká, később [[radna]]i napdíjas olvasztómesterré neveztetett ki, egyúttal elvégezte [[1826]]-ban az összes bányatudományokat. [[1827]] elején a [[csertesz]]i kohótisztségnél kemlőhelyettessé, [[1829]] végén a [[szalatna]]i kiadóhivatalnál ellenőrré, [[1833]]. ugyanott kohónaggyá és igazgatósági ülnökké, [[1839]]. bánya-, kohó- s uradalmi igazgatóvá, [[1840]]. az [[erdély]]i királyi kincstárnál bányászügyi ideiglenes előadóvá s végre [[1842]]. ugyanott tanácsossá mozdíttatott elő. Tudományos és adminisztrativ lángeszének sikerei következtében a kormány részéről azon elismerésben részesült, hogy kisebb kitüntetéseken kivűl az [[1842]]. erdélyi országgyűlés nemességre ajánlotta. [[1848]]-ban az erdélyi országgyűlés az unió-bizottmány egyik tagjává választotta s ekkor [[Pest]]re jött, hol [[augusztus 22]]. a [[Magyarország|magyar]] pénzügyminiszteriumhoz tanácsosnak neveztetett ki; kevéssel azután a bányaügyek igazgatására ismét leküldetett. A katasztrófa után Kolozsvárt volt, midőn azonnal perbe fogatott s purificatióra utasíttatván, fizetése felfüggesztetett; nejével és hat gyermekével nyomorban tengődött, melyet másoknak, különösen barátja Mikó Imre grófnak csak óvatosan nyújtott segélye enyhített. Egyetlen vigasza volt a tudomány, természet- és vegytani kisérletek, földtani kutatások, uj találmányok előállítása és erélyesen folytatott szakbeli munkássága. De vegytani munkálatai folyamán rég megmérgezett teste a gond és bú súlya alatt végre is összeroskadt. Tisztázási oklevele már csak halála után érkezett boldogtalan családja kezébe. Az erdélyi bányászat igen sokat köszönhet neki, számos javítást és ujítást hozott létre: A kohóknál felhalmozott salakot ő kisérlette meg először kéngyártásra, általa létesült a vasgálickészítés is a [[zalatna]]i főkohónál, melylyel uj hazai kereskedelmi cikket léptetett életbe, az arany és ezüstnek fekete rézből kifejtése körűl ő tette a legelső szerencsés kisérletet, az Erdélyben és külföldön is használatba vett csigafuvó, mely a mellett, hogy egyenlő fuvással az olvasztási kezelésre igen kedvező hatású és a más nemű fuvóhoz képest csaknem félannyi erőt kiván, az ő találmánya, valamint a zalatnai kohóknál levő gőzmozdony is.
 
==Munkái==