„Taucher Ferenc” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
'''Taucher Ferenc''' ([[Kolozsvár]], [[1738]]. [[július 16.]]. - [[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1820]]. [[október 20.]].) pécsi kanonok.
 
==Élete==
 
[[1753]]. [[október 16]]-án [[Trencsén]]ben a Jézus-társaságba lépett. Tanulmányait bevégezve, 1757-ben társa lett a [[nagyszombat]]i csillagvizsgáló igazgatójának; azután teológiát tanított a nagyszombati egyetemen. A rend eltöröltetése (1773) után [[Weiss Ferenc|Weisz Ferenc]] híres csillagász utóda és a [[csillagászat]] tanára lett. Amikor 1777-ben a csillagvizsgáló Budára költözött át Weisz Ferenc vezetésével, Taucher Nagyszombatban maradt és továbbra is folytatta csillagászati megfigyelései a nehéz körülmények ellenére. Miután Weisz meghalt, 1785-ben Taucher Budára költözött és ő lett az obszervatórium vezetője. 1806-ban nyugalmaztatván, pécsi kanonoki címmel az egyetemes papnevelőben lelkiigazgató lett 1819-ig. Később Budán élt.
 
Munkálatait a Hell Miksa bécsi Ephemeridesben közölte (1772. Observatio Ecclipsis Solis 3. Juni 1769. facta in Collegio Tyrnaviae) sat.